Az már november közepén tudni lehetett, hogy a magyar gazdaság, ha felemásan is, de elkezdett kilábalni a recesszióból: bár éves összevetésben az idei harmadik negyedévben is csökkent a GDP, negyedéves alapon már növekedésnek indult. A statisztikai hivatal pénteken közzétett részletesebb adatai sem adnak okot a felhőtlen örömre:

lényegében egyetlen ágazat, az előző, aszály miatt pocsék évhez képest 88,2 százalékkal bővülő mezőgazdaság húzta fel a GDP-adatokat. A bruttó hazai termék harmadik negyedévi, 0,4 százalékos csökkenéséhez a szolgáltatások 1,7, az ipar 0,9, az építőipar 0,1, a termékadók és -támogatások egyenlege pedig 1,1 százalékponttal járult hozzá. A csökkenést 3,4 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság jó teljesítménye – írta ez alapján a KSH.

Éves alapon mindössze öt úgynevezett nemzetgazdasági ág teljesítménye múlta felül a tavalyit az idei harmadik negyedévben.

A már említett agrárszektor mellett a 0,8 százalékos bővülést mutató szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a 2,1 százalékkal bővülő „információ, kommunikáció” ágazat, továbbá az oktatás, amely 0,5 százalékkal többet adott a GDP-be, mint tavaly, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás, amely 8,8 százalékos bővülést mutat. (Akik az oktatási GDP-bővüléssel személyesen találkoztak, túl a tankerületek elektromosautó-beszerzésének milliárdjain, azok között Rogán Antal: Statisztikai a hétköznapokban és azokon is túl könyvét sorsoljuk ki.)

A nagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak és alágak közül visszaesés volt

• az iparban, méghozzá 5,4 százalékos, ami csekély javulás az előző negyedévi mínusz 5,7 százalékhoz képest,
• a szolgáltatásokban összességében 3,1 százalékos, az előző negyedévi 2,8 százalékhoz képest itt tehát még romlott is a mutató,
• a szolgáltatásokon belül a kereskedelemben: ez az ágazat mínusz 11,6 százalékot teljesített, vagyis itt sem volt érdemi előrelépés az előző negyedévhez képest (–12,2 százalék),
• a szállítás-raktározásban, ami 8 százalékkal esett vissza (ez szintén romlás az előző negyedévi 6,1 százalékos csökkenéshez képest),
• az ingatlanos és a pénzügy szektorban, ráadásul szintén mindkettőben romló a tendencia az előző negyedévhez képest: az ingatlanügyletek visszaesése 0,2 százalékról 1 százalékra nőtt, míg a pénzügyi, biztosítási tevékenység az előző negyedévi +0,2 százalékról változott –2,3 százalékra.

Ha a felhasználási oldalt nézzük, ott is felemás a kép. Az úgynevezett végső fogyasztás 0,1 százalékkal, ezen belül a háztartások fogyasztása 2,7 százalékkal csökkent, mindkét mutató jobb az előző negyedévesnél (mínusz 1,4 és mínusz 3,5 százalék). A bruttó felhalmozások 15,7 százalékkal estek vissza, így összességében a belföldi felhasználás 5,2 százalékos mínuszt mutatott (az előző negyedéves mínusz 8 százaléknál ez jobb).

Az export viszont csúnyán visszaesett, az előző negyedévi +0,3 százalék –3,6 százalékra változott, ezen belül az áruk kivitele 1,9 százalékos pluszból 4,9 százalékos mínuszba fordult át. Az importtevékenység továbbra is mínuszban van, az előző negyedéves –6 százalék –8,7 százalékra változott.

És mi van a negyedéves mutatókkal? A KSH rövid felsorolása szerint:

• Az ipar teljesítménye 0,6, az építőiparé 2,7, a mezőgazdaságé 3,4 százalékkal nőtt, míg a szolgáltatásoké 0,9 százalékkal csökkent.
• A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 1,5, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,2, míg a közösségi fogyasztásé 1 százalékkal emelkedett.
• A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,8%-kal visszaesett. A külkereskedelemben az export és az import volumene összességében stagnált (0,1 és 0,0%).

„Meglehetősen nehéz hová tenni a háztartások fogyasztási kiadásának jelentős, 1,5 százalékos negyedéves bázisú növekedését. Az ezen statisztika alapján dinamizálódó fogyasztás ugyanis szemben áll minden más, a fogyasztás alakulására utaló mutatóval. Egyrészt a kiskereskedelmi forgalom negyedéves bázison 0,3 százalékkal zsugorodott. Másrészt az áfabevételek sem tükrözik a fogyasztás ilyen mértékű növekedését, sőt. A harmadik negyedévben kimutatott áfa befizetés a részletes államháztartási jelentések alapján 1,0 százalékkal csökkent a második negyedévhez képest. Összességében tehát az idei év rejtélye még mindig nem tűnik megoldottnak” – írta a GDP-adatokat kommentálva Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

A szakértő szerint az a kép nem változott, hogy a belső kereslet drasztikusan zsugorodik és a teljes javulásig még hosszú az út. „Önmagában a GDP növekedése még nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaságban minden rendben lenne, különösen azért, mivel összességében egy szektor, a mezőgazdaság ennek a letéteményese. Hiába a reálbérek növekedése az utolsó negyedévben, a fogyasztói bizalom tízéves mélyponton tartózkodik és a lakosság jelentős része felélte a tartalékjait és személyi hiteleket halmozott fel” – írta. Az utolsó negyedévtől sem várja azt, hogy komoly szerkezeti változás következzen be a magyar gazdaságban.

Az ING Bank friss előrejelzése az idei évben 0,6 százalékos GDP-csökkenéssel számol, ugyanakkor az utolsó negyedévben várt negyedév alapú növekedés miatt „a pozitív áthúzódó hatás meglehetősen erőteljes lehet”. Ennek hatására „2024-ben 3 százalék körüli gazdasági növekedéssel kalkulálunk” – írta Virovácz.