A 24.hu megszerezte az országos bányakapitány által jegyzett hatósági dokumentumot, amely a recski kőbányából elszabadult, a falu házaira ömlő sárlavina utáni vizsgálatokat összegzi.

A recski bányát kialakító cég, az Andezit-Bau Zrt. egyik tulajdonosa, a fideszes Kósa Lajos közeli barátja, Fiák István ügyvéd. Októberben a hatóság már megállapított szabálytalanságokat, de bányavállalat csak 3 milliós bírságot kapott, aminek a lakóépületek fölé felhúzott földsáncai júniusban sárral öntötték el a Recski Hunyadi út házait.

A 24.hu birtokába jutott 11 oldalas dokumentum szerint az országos bányafelügyelet a recskieket elöntő sárlavina másnapján szerzett tudomást a balesetről. Mihalecz Józsefet, a bánya felelős műszakivezető-helyettesét telefonon értesítették többek között arról, hogy a heves esőzés miatt a bányászati tevékenység nem lehetséges, de a telepített emberek és a munkagépek biztonságban vannak. Arról viszont egy szó sem esett, hogy a bányából induló sárlavina lakóingatlanokat ért el, ami miatt a lakókat ki kellett lakoltatni.

A dokumentumban arról is szó van, hogy június 13-án és június 29-én a területre kivonult helyszíni ellenőröket a vizsgálat vége és a jegyzőkönyv felvétele előtt hagyta ott Mihalecz József és Nagy István, a bányavállalkozás ügyvezetője. Mihalecz szerint ebben semmi különös nincs, egyszerűen más dolga volt, Nagy István viszont nem kommentálta a távozásának okát.

A dokumentumban az is szerepel, hogy a júniusi hatalmas esőnél kiderült, a bányaterületén lévő vízelvezető árok a leeső vízmennyiséget nem tudja elvezetni, és azt a víz hordalékaival együtt részben el is zárta. A csapadék pedig nyugati irányba ömlött a patak felé, de egy része délre, pont oda, ahol a Hunyadi utcai házak álltak.

Az is megerősítést nyert a bányakapitányság vizsgálatában, hogy a „hatályos műszaki üzemi terv szerint a vizsgált területen a 2025–2026. évek közti időszakban volt tervezve bányászati tevékenység, és a műszaki üzemi terv alapján a vizsgált területre meddő elhelyezése nem volt tervezve.”

„A Bányafelügyelet (…) megállapította, hogy az ezen a területen elhelyezett depó dél felé lejtő rézsűin, több helyen erős vízfolyásra, vízerózióra utaló kimosódások voltak, azonban a rézsűk felületén a rézsű megcsúszására utaló jelenségek nem voltak tapasztalhatók” - írták.

A vizsgálat felrója a bányavállalatnak, hogy a bányatelken azonnal és lényegében egyszerre letakarították a teljes növényzetet, látványos tájsebet okozva, ami többek közt azért is lett súlyos fejlemény, mert ha nem vágtak volna ki mindent azonnal, akkor a növénytakaró jobban megfogta volna a hirtelen lezúduló nagy csapadékmennyiséget.

Azt is kiemelt súlyú körülménynek értékelték, hogy a bányavállalkozó nagymértékben tért el a műszaki üzemi tervben (MÜT) tervezett és engedélyezett bányászati tevékenységtől. A növényzet letakarítása pedig lényegesen meghaladta az engedélyezett mértéket, amelynek során több mint 50 000 köbméter mennyiségben helyezett el meddőt és talajt. A jóváhagyott műszaki üzemi terv ugyanis a letakarítás több évre tagoltan, a letakarított meddő más helyen történő elhelyezésével történhetett volna, továbbá meddőt a bányatelek védősávjában nem helyezhettek volna el, ott csak a letakarított talaj lett volna elhelyezhető, lényegesen kisebb mennyiségben.

A dokumentum továbbá megállapítja:

• „az eredeti terep és a felmért terep magassági adatait összehasonlítva a kialakított felszín 1–10 méter közötti értékekkel került lejjebb az eredeti szinthez képest” a letakarítás következtében,
• valamint a bányavállalkozó „a depót nem 5 méteres védősávjában (azaz 5 méteres szélességben) helyezte el, hanem 45–60 méter szélességben, és a depó meddőt is tartalmazott.”

Összességében a vizsgálat megállapította, hogy a jogsértés a MÜT-től eltérő területeken történt letakarítás és depó (szabálytalan) elhelyezése során valósult meg.