Egyeztetéseket folytat az Eurostat a KSH-val a magyar inflációs adatokról
2023 december 08., 06:43
A vihart kavart októberi inflációs adat után még kisebb áremelkedésről számolt be a KSH
Novemberben 7,9 százalékra csökkent az éves infláció Magyarországon – közölte pénteken a KSH. Az októberihez képest az árak nem változtak. Az élelmiszerek ára már az inflációtól elmaradó mértékben, 7,1 százalékkal nőtt a KSH adatai szerint. A 7,9-es szintén alacsonyabb inflációt nagyjából két éve, 2021 decemberében mért a KSH.
Az adatban jelentős szerepe volt annak, hogy
a KSH szerint a háztartási energia 18,1 százalékkal olcsóbb lett, elsősorban a vezetékes gáz árának 36,2 százalékos csökkenése miatt.Ezzel kapcsolatban figyelemreméltó, hogy az Eurostat épp egy nappal a mostani adatközlés előtt jelentette be: egyeztetéseket folytat az energiainfláció számítási módszeréről a KSH-val „az inflációs statisztikák európai uniós szintű harmonizációjára irányuló szélesebb körű erőfeszítések részeként”. Az is érdekes, hogy egy csütörtökön ismertetett felmérés szerint novemberben a magyar mikro- és kisvállalati szegmens csaknem háromnegyede (73%) az energiaárak emelkedését jelölte meg a legnagyobb kihívásként, azaz nagyobb arányban panaszkodtak erre, mint tavaly (71%) .
A KSH által közölt jelentős gázárcsökkenést ellensúlyozta viszont az üzemanyagok árának 25,4 százalékos emelkedése. És ha már közlekedés: jelentősen, 12,6 százalékkal drágultak a szolgáltatások is, elsősorban az „autópályadíjak, gépkocsikölcsönzés és parkolás” alkategóriában mért 20,7 százalékos áremelkedés, valamint az „utazás iskolába, munkahelyre” jelentkező alkategóriában 21,7 százalékos drágulás miatt. A szeszes italok ára több mint 10 százalékkal nőtt, a tartós fogyasztási cikkeké 0,4 százalékkal.
link
Forrás
A KSH szerint a havi szintű 0 százalékos infláció abból fakad, hogy
- az élelmiszerek átlagosan 0,5 százalékkal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) árának 6,6 százalékos emelkedése miatt;
- a járműüzemanyagok ára 3,6 százalékkal csökkent,
- a ruházkodási cikkek 1,2 százalékkal drágultak;
- a háztartási energiáért 1,2, ezen belül a vezetékes gázért 2,5, a tűzifáért 0,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint októberben.
Az éves maginfláció viszont relatív magasan ragadt, 9,1 százalék volt novemberben a 10,9 százalékos októberi után. Az infláció és a maginfláció különbsége így az előző havi 1 százalékról 1,2 százalékra nőtt (a maginfláció az inflációnak a hektikusan, gyakran szezonális hatásokra változó, külső gazdasági hatásoktól megtisztított része, ami az általános inflációs rátánál jobban jelzi a fogyasztói árak változásának hosszabb távú tendenciáit).
És ha már hosszabb távú tendenciák: az is látszik, hogy az éves infláció csökkenésében továbbra is jelentős – bár kissé enyhülő – szerepe van az úgynevezett bázishatásnak, vagyis annak, hogy egy évvel korábban extrém mértékben nőttek az árak. Ha azt nézzük, hogy a két évvel korábbival összevetve hol tartanak a fogyasztói árak, akkor tavaly november óta folyamatosan 30 százalék fölötti értéket látunk.
link
Forrás
Hitelességi aggályok
A statisztikai hivatal mostani adatközlését azért is várta fokozott figyelem a gazdasági közéletben, mert az elmúlt napokban több fórumon is felmerült a kérdés, hogy mennyire hitelesek a propagandaminiszter Rogán Antal alá tartozó KSH adatközlése.
Főleg egy inflációs adaton, az októberi, épp a kormány által hangoztatott egy számjegyű cél elérését jelentő 9,9 százalékon akadtak fenn sokan, szerdán a Népszava cikkezett a KSH-ról és az inflációs adatszámítás módszertanának változásáról – szakértők szerint a régi módszertannal 11 százalék fölött lett volna az infláció –, amire itt reagált a statisztikai hivatal.
Ez azonban nem volt túl megnyugtató. Egyfelől, mint korábban írtuk, csütörtökön az Eurostat is bejelentette, hogy vizsgálja a magyar inflációszámítás módszertanát, másfelől csütörtök reggeli kommentárjában külön kitér a magyar adatok körüli bizonytalanságra Tatha Ghose, a Commerzbank szakembere. A Portfolio.hu által idézett véleménye szerint „a legkomolyabb aggály, hogy a kormány felülről szól bele a KSH munkájába, vagyis politikai nyomásra jelentetnek meg kedvezőbb adatokat, ugyanakkor azt külső szemlélőnek nehéz eldöntenie, mennyi ebben az igazság”. Megjegyezte, hogy ezzel a problémával olyan, befektetésre nem ajánlott országokban találkozni, mint például Törökország vagy Oroszország; a KSH erre válaszul közölte, hogy nem manipulálják az adatokat.
Elemzői reakciók
A novemberi inflációs adat alapján arra következtetünk, hogy decemberben tovább fékeződhet az inflációs mutató és az ING friss előrejelzése szerint 6,1 százalékon zárhatja az évet. Sajnos azonban az év eleji negyed évszázados csúcs miatt az éves átlagos infláció így is kiemelkedő marad: 17,7 százalékra becsüljük, írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Arra számít, hogy jövőre 5,1 százalékos lehet az átlagos infláció, de „még nem lehet hátradőlni”. Ezt részben azzal indokolja, hogy az inflációs cél továbbra is az árstabilitást jelentő 3 százalék, részben pedig azzal, hogy „a jövő év második felében az idei év vége felé látott kedvező inflációs folyamatok alacsonyabb bázist biztosítanak, így az infláció újbóli emelkedésére számítunk. Míg az év közepe felé valamivel 4 százalék felett alakulhat az inflációs ráta, addig 2024 végét ismét 6 százalék körül zárhatjuk.”
Novemberben is tovább folytatódott az infláció mérséklődése, amit főként a bázishatások és a továbbra is gyenge lakossági kereslet okoz. A Covid-válság előtti tipikus szezonalitás szerint az év utolsó negyedévében meglódulnak az árak Magyarországon, ám ez a hatás most gyengének tűnik, ami arra utal, hogy a vásárlók visszafogott kereslete miatt a kereskedők árazási ereje gyenge maradt – értékelte az adatokat Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
A szakértő szerint a reálhozamok emelkedése tovább növelheti a hazai deviza és kötvények vonzerejét a külföldi befektetők szemében. Összességében ezek a folyamatok továbbra is támogatják a kamatcsökkentési ciklus folytatását és az állampapírhozamok csökkenését a tipikusan alacsony likviditású év végi időszakban. „Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a bázishatások kifutása után jóval nehezebb dolga lesz a jegybanknak, várakozásaink szerint az infláció jövőre nem fog ilyen gyors ütemben csökkenni” – tette hozzá a szakember.