• Kárpátalja lakosságának zöme évszázadok óta a szláv etnikumhoz tartozik.
• Így zuhant a régióban élő magyarok száma és aránya.
• Belső menekültek százezrei Kárpátalján.
• Hogyan és miért lőtt ki a megye gazdasága a háború kezdete után?
• A csempészet felfutásától az Ukrajna Szilícium-völgye jelenségig.

Nagyon sokan el sem tudják képzelni Kárpátalját innen, a Kárpát-medencéből, amelynek földrajzilag az a terület is része. Azt hiszik, hogy Kárpátalja „magyar”, amelyre mindig ráront a mindenkori többség, és hogy a „magyar” jelenti az ezeréves történelmi múltat és a népességet is. Volt azonban két világháború, amelyeket Magyarország elveszített, és amelyek eredményeként a régió új államalakulatok fennhatósága alá került.

Ezzel még kifejezettebbé vált, ami már a megelőző évszázadokban is egyértelmű volt: a népesség zöme itt a szláv etnikumhoz tartozik

Kárpátalja összlakossága az utolsó szovjet népszámlálás időszakában, 1989 környékén érte el az 1,25 milliót, ez nagyságrendileg nem változott 2022-ig. A szovjet időszakban a magyarok lélekszáma 150 ezer körül volt, a régión belüli arányuk 1989-ben 12%-nál járt. Az eddigi egyetlen ukrajnai népszámlálás, a 2001-es alkalmával a számok nagyságrendileg hasonlóak voltak.

Akkorra már megindult Ukrajna népességének jelentős csökkenése, de a magyarok azon kevés etnikumhoz tartoztak, amelyek lélekszáma nem zuhant, köszönhetően annak, hogy a roma lakosság körében nagyfokú volt a hajlandóság a magyar identitás vállalására. Ezt láthatták azok is, akik „megdöbbentek” 2022 elején, szembesülve az orosz invázió elől Magyarországra menekülő népesség körében a magyar romák számával.

De hányan is vannak a kárpátaljai magyarok?