Több ezer éve nem volt olyan rossz napjuk a szkítáknak, mint 2023. december 13-án, amikor a magyar parlament elsöprő, nagykoalíciós többséggel leszavazta, hogy olyan honos népcsoporttá válhassanak, mint a cigányok, a németek, a szlovákok vagy a románok.

De miért foglalkozik a parlament egy túl messzire ment poénnal?

A vírustagadó orvosként elhíresült Pócs Alfrédnak az ősszel sikerült összeszednie erre 1370 aláírást, miután a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a szkíták elismeréséről szóló kezdeményezését. Az erről szóló határozati javaslathoz csatolták az Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását is, aki viszont kereken kimondta, hogy „nem állnak fenn sem fizikai, sem pedig törvényes feltételei annak, hogy a több mint kétezer éve a történelem színpadáról eltűnt szkítákat ma is élő, saját hagyományait és nyelvét őrző nemzetiségként lehessen elismerni”.

Pócs Alfréd hiába magyarázta a parlament igazságügyi bizottsága előtt, hogy számításai szerint Kínától Skóciáig 3-4 milliárd szkíta él, és Magyarországon is új világ kezdődhetne, ha szkíta nemzetiségi önkormányzatokat alapíthatnának, a kormánypárti és ellenzéki képviselők inkább az MTA elutasító álláspontját támogatták.

Nagyjából ugyanez történt a szerdai zárószavazáson is, ahol 147-en szavazták le Pócs kezdeményezését. A szkítatagadók között ott voltak a Fidesz, a KDNP, a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik, az LMP képviselői is. A szkíta szubkultúrához talán közelebb álló Mi Hazánk 5 képviselője inkább tartózkodott. Ugyanígy tett a párbeszédes Berki Sándor és Tordai Bence is.

Egyes egyedül a jobbikos Bencze János szavazott az elutasító határozattal szemben.

Az ügynek annyi következménye lehet, hogy ezután szigoríthatják a hasonló kezdeményezésekre vonatkozó feltételeket. Előző nap erről beszélt Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, mondván: ő először viccnek hitte a beadványt. Szerinte felül kell vizsgálni a mostani szabályozást, amely szerint ha ezer ember valamilyen kisebbséghez tartozónak vallja magát, akkor az Országgyűlésnek foglalkozni kell a honos nemzetiséggé válási törekvésükkel.

A nemzeti és etnikai kisebbségek azok a népcsoportok, amelyek legalább száz éve élnek Magyarországon, számszerű kisebbségben vannak, tagjai magyar állampolgárok, saját nyelvvel, kultúrával, hagyományokkal valamint összetartozás-tudattal rendelkeznek. Magyarország jelenleg 13 nemzetiséget ismer el, ezek: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiségek.

Ha a felsoroltakon túl további csoport akar honos népcsoporttá válni, akkor a mostani szabályok szerint elég legalább ezer magyar állampolgár, hogy kezdeményezze az elismerésüket. A Nemzeti Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról. A honos népcsoporttá nyilvánításról az eljárás végén az országgyűlés dönt.