Ukrajna európai uniós tagsága ebben a formában éles ellentétben áll Magyarország nemzeti érdekeivel, segíteni kell Ukrajnát, de nem szabad engedni, hogy közben tönkretegye Európát – mondta Orbán Viktor a Parlamentben szerdán reggel. Ha abból indulunk ki, hogy a tagságot valóban komolyan gondolja bárki, akkor az „abszurd, nevetséges és komolytalan” - állította a miniszterelnök.

A Fidesz azért terjesztett be országgyűlési határozati javaslatot, hogy az még az Európai Tanács csütörtök-pénteki ülése előtt kimondja: Ukrajna uniós csatlakozásához az előfeltételek nem teljesültek. A magyar kormány így majd az őt kötő parlamenti felhatalmazásra is tud hivatkozni, amikor blokkolni akarja a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely nyíltan szembemegy Ukrajna EU-s csatlakozásával, bár kevésbé deklaráltan mások sem mind támogatják egyöntetűen, főleg a Fico vezette szlovák, valamint az osztrák kormány van még ellene.

A magyar kormány az elmúlt hetekben változtatott korábbi álláspontján, addig még konkrét feltételeket nevezett meg, mint az OTP ukrán szankciós listáról való levételét, vagy a nemzetiségeket hátrányosan érintő ukrán oktatási törvény vonatkozó passzusainak a visszavonását. Időközben ezeket Ukrajna teljesítette, a magyar kormány mégis bekeményített, és belátható időn belül már általában sem tartja elfogadhatónak Ukrajna EU-s tagságát.

Ezzel párhuzamosan Magyarország az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós uniós támogatást is blokkolni próbálja. Míg a támogatások kapcsán Orbán Balázs már nyíltan beszél arról, hogy a magyar kormány azokat a visszatartott magyar uniós források teljes feloldásához kötné, az ukrán csatlakozásról azt mondja, abban semmiképpen nem fog engedni.

A szerdai parlamenti határozat ennek a kormányzati szándéknak van alárendelve, az eredménye pedig előre borítékolható. Bár az Országgyűlésnek nem kellene ezen a ponton szavaznia, a kormány ezzel is nagyobb politikai felhatalmazást szeretne mutatni.

„Ukrajna gyors felvétele az EU-ba beláthatatlan következményekkel járna, a gyorsított pályán való csatlakozás nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekeit” – ismételte meg álláspontját Orbán Viktor. Szerinte az, hogy Ukrajna az orosz invázió után négy hónap alatt tagjelölti státuszt kapott, miközben Magyarországnak erre annak idején négy évet kellett várnia,

„leplezetlen részrehajlás, ami szükségképpen lerombolja az európai uniós intézmények tekintélyét”.

Az Európai Bizottság által Ukrajna felé támasztott hét feltétel közül Ukrajna idáig a Bizottság értékelése szerint négyet teljesített, Orbán szerint azonban ténylegesen egyet sem, és közelebbről meg nem nevezett nemzetközi elemzésekre hivatkozott, amelyek azt mutatják, valójában ezeken a területeken is visszalépések történtek. „Egy háborúban álló ország esetében nem is lehet kifogásolni, hogy felszámolják a vélemény- és sajtószabadságot, de nem kéne kinevettetnünk magunkat, hogy azt állítjuk, ezek teljesültek” – mondta.

Orbán Viktor szerint Brüsszelben „a következő napokban azt fogják tőlünk kérni, hogy a saját szabályainkat se tartsuk be”, márpedig „ha az EU-s intézmények nem veszik komolyan a saját szabályaikat, az Európai Unió egyszerűen megszűnik létezni."

Orbán szerint a korrupció, az oligarchák elleni fellépés és a nemzetiségek ügyében a Bizottság értékelése szerint sem teljesítette még Ukrajna az elvárásokat. A nemzetiségi jogok leginkább kifogásolt területén, az oktatásban azonban Ukrajna a Bizottság nyomására december elején elfogadta a Velencei Bizottság korábbi ajánlásait, és visszavonta a kritikus passzusokat. Ezt kárpátaljai magyar vezetők is egyértelműen pozitívnak látták, és azt kérték a magyar miniszterelnöktől, hogy az ukrán lépéseket értékelve járuljon hozzá az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez – Orbán Viktor azonban nekik is nemet mondott.

A Parlamentben most Orbán azt állította, még nem tudják, mi van ténylegesen a törvényben, és különben is, az oktatáson túl most már sokkal tágabb változtatásokat követelt. „Nem látunk tisztán abban, hogy az Ukrajnában most elfogadott, a nemzetiségek számára állítólag kedvező törvény mit is is tartalmaz, ezt most elemezzük” – mondta. „Nem akarunk többet, mint hogy adják vissza azokat a jogokat, amiket 2015-ben elvettek. Nem új törvényeket és bonyolult eljárásokat kérünk, hanem hogy állítsák vissza a 2015-ig érvényben lévő törvényeket.”

„Ukrajna olyan messze van a feltételek teljesítésétől, mint Makó Jeruzsálemtől”

– összegezett.

A miniszterelnök megismételt további mondásai az ukrán uniós csatlakozás ellen:

• Nem lehet tudni, milyenek lesznek Ukrajna határai, a megszállt területek is belépnek-e az EU-ba, vagy sem, és az ukrán népességszámot sem lehet előre látni, mert nem tudni, a több millió menekültből hányan fognak visszatérni a háború után. „Brüsszel igent akar mondatni velünk valamire, amiről se mi, se Brüsszel nem tudja, mivel is jár.”

• „Tízezrével, de talán százezrével is tönkremehetnek magyar egzisztenciák" az ukrán csatlakozás után: azokon a területeken, ahol a Bizottság már részleges piacnyitást hajtott végre Ukrajnával (ez a mezőgazdaság és a fuvarozás), védekező nemzetállami beavatkozásra volt szükség, „hogy a helyreállíthatatlan károkat meg tudjuk előzni”.

• Ukrajna teljes jogú tagságának költségvetési hatásairól német számításokra hivatkozott, azt állítva, hogy egy hétéves uniós költségvetés alatt ez 90 milliárd eurós extra kiadást jelentene, ami a mostani hétéves költségvetés 17 százalékának felelne meg.

• Az agrártámogatásokban a konkrétan itt sem hivatkozott becslések szerint az ukrán gazdák 93 milliárd eurós agrártámogatásra tarthatnának igényt. Ez Orbán szerint azzal járna, hogy Ukrajnán kívül minden tagállam nettó agrárbefizetővé válna, vagy pedig mindenkitől el kellene venni az agrártámogatások húsz százalékát. „Ennek a pénznek tekintélyes része valójában az amerikaiak zsebébe vándorolna, hiszen az ukrán mezőgazdaságba az amerikaiak nyakig bevásárolták magukat.”