Összeszámolni is nehéz, hányszor találkozott már Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdoğan, de a magyar miniszterelnök kisegítette a számok szerelmeseit kettejük közös budapesti sajtótájékoztatóján. A megoldás 21. (Erdoğan a maga autokratikus módján 2003 márciusa óta irányítja Törökországot, előbb kormányfőként, aztán elnökként.)

Orbán és Erdoğan előbb megajándékozták egymást, a magyar miniszterelnök egy török elektromos autót kapott, amit ki is próbált, maga mellé ültetve a török elnököt. Erdoğan egy Főúr nevű ménnel lett gazdagabb.

Ezután bevonultak a Karmelita-kolostorba (Főúr kint maradt), majd kiálltak egy közös „sajtótájékoztatóra”, ahová a független szerkesztőségek nem kaptak meghívást, bár mindegy is lett volna, mert kérdezni nem lehetett.

Orbán azzal kezdte, hogy a karrierje elején még azt gondolta, hogy csak játék a szavakkal, „ha valamit barátinak, stratégiainak, aztán kiemelt stratégiainak nevezünk”, de aztán megtanulta, hogy ezeknek a szavaknak valódi jelentősége van, hiszen a kapcsolatok különböző minőségét írják le. És akkor a nagy bejelentés: „a mai napon kiemelt stratégiai együttműködési viszonyt hoztunk létre a nemzeteink között. Nem tudom, hogy van-e még följebb”.

Továbbra is a szavak szintjén maradva, és nem a konkrétumok felé elmozdulva, Orbán szerint a kiemelt stratégiai együttműködés a diplomácia nyelvén a legszorosabb, baráti, testvéri és politikai együttműködést fejezi ki, és benne van a két nép szándéka, hogy olyan szorosan akarnak együttműködni egymással, „amennyire ezt csak két nép és ország teheti”.

link Forrás

És még mindig a szavak szintjén maradva. Orbán szerint ez komoly elköteleződés, és annak a reményében vállalták, hogy valóra fog válni Erdoğan nagyívű programja, ami szerint a következő 100 év a törököké lesz. „Az előző századot mi, magyarok elvesztettük”, de az a tervünk, hogy a XXI. századot megnyerjük. „A nagy terv az, hogy a XXI. században a magyarok és a törökök együtt lesznek győztesek” - mondta Orbán, hogy senki ne maradjon kétségek között, miről szól a magyar-török együttműködés.

A konkrétumokra rátérve: a kereskedelmi áruforgalom mértékét az elmúlt több mint tíz évben megkétszerezték, ötszáz török vállalat dolgozik itt, száz magyar vállalat ott. Orbán azt mondta, hogy a kereskedelmi forgalom a két ország között idén meghaladja a 4 milliárd dollárt (ami nem éri el a 2013-ban kitűzött 5 milliárdot sem), maga Orbán is 6 milliárdos célt emlegetett.

Vasútfejlesztési és hadiipari megállapodásokat is aláírtak, ezeket nem részletezte Orbán, mindenesetre legutóbb már Mészáros Lőrinc vasútépítési nagyvállalkozó is elkísérte Szijjártó Pétert Törökországba.

További változás Orbán szerint, hogy nemcsak szállítunk Törökországon keresztül földgázt, hanem vásárolunk is tőlük.

Szóba került még természetesen a migráció és az is, hogy Orbán szerint eddig egyedül Törökország tudott eredményeket elérni az ukrán-orosz háború diplomáciai frontján a gabonamegállapodással.

Orbán után Erdoğan kapott szót, bár mindkettejüknél gond volt a kihangosítással. A török elnök megemlítette a magyar-török kulturális együttműködést, ösztönzi a beruházásokat, örül, hogy Magyarország ott van a Türk Tanácsban, drága jó barátjának hívta a magyar kormányfőt többször is. Aztán kitért a gázai helyzetre, sürgette a 67-es határok visszaállítását, az öldöklés azonnal beszüntetésére szólított fel, és arra kérte a magyar kormányt, hogy járjon közbe ezért. Erdoğan az egyik legkeményvonalasabb Izrael-ellenes vonalat viszi a konfliktusban, míg Magyarország határozottan Izrael-párti. Erdogan mondataira nem is reagált már Orbán.

Amiről viszont egy szó sem volt: Svédország NATO-csatlakozásáról, amit a két ország blokkol.