• Megtartotta évértékelő nemzetközi sajtótájékoztatóját Orbán Viktor.
• Küzdelmekről, eredményekről, tervekről beszélt - és megállás nélkül brüsszelezett.
• Napokon belül meglehet Ferihegy.
• Tárgyalna Zelenszkijjel.
• Márciusra lesz főpolgármester-jelölt.
• „Nem vagyok keresztapa.”

Néhány perces késéssel érkezett éves nemzetközi sajtótájékoztatójára Orbán Viktor csütörtökön délelőtt. Baloldalán Kovács Zoltán kommunikációs államtitkárral, jobbján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel. Kovács konferálta fel az eseményt, Gulyásnak ennyi sem jutott. Két órán keresztül állt egy helyben szótlanul. Egyetlen egyszer szólalt meg, hogy bevédje Orbán fizetését.

Már az esemény meghirdetése is elég szárazra sikerült: előző délelőtt egy négysoros körlevélben hívta meg a kormány a sajtót. Katonás tempóban indult maga a sajtótájékoztató is. Kovács a felvezetés során jelezte, csak két óra áll rendelkezésre, mert sok még ma a dolog.

Az évértékelés alig pár percet vett igénybe, mielőtt kérdésekre kerülhetett volna sor. Orbán elmondta, hogy ez a nagy küzdelmek éve volt: háború, terror, infláció és persze Brüsszel.

„Amit célul tűztünk ki, azt el is értük.”

2023-ban kár volna meglepődni ezen, de érdemes rögzíteni: Orbán már a felvezetőben megállás nélkül brüsszelezett. Brüsszel vak. Ki kell nyitni Brüsszel szemét. Brüsszel gáncsoskodik. „Brüsszelben a dolgok elviselhetetlenül rosszul mennek” – mondta egy későbbi ponton az ARD kérdésére válaszolva. Mintha legalábbis Ursula von der Leyen és a Bizottság miatt alakultak volna ki háborús állapotok a kontinens határán.

Az MTVA megadta ehhez az alaphangot: migráció és a lengyel közszolgálati média megszállása. Orbán ezen az úton szőtte tovább a nyugatellenes konspirációkat. Trump coloradói diszkvalifikálására, az AFD titkosszolgálati megfigyelésére és a lengyelországi eseményekre utalva kijelentette:

„Valami kór rágja a nyugati demokráciákat.”

A miniszterelnök a Reuters kérdésére válaszolva arról beszélt, hogy nem szabad összekeverni az Ukrajnának szánt támogatást az unió költségvetési forrásaival – ha az unió ilyen összegeket kíván folyósítani, arra uniós kereteken kívül kell megoldásokat találni.

Az FT arról kérdezte Orbánt, miként értékeli annak a veszélyét, hogy a 7-es cikket a többi tagállam aktiválhatja, és mi kell ahhoz, hogy Magyarország hozzájusson a neki papíron járó 30 milliárd eurós költségvetési forráshoz. Orbán szerint már most is ilyen eljárás alatt járunk, és hiába vizsgázott jelesre Brüsszelben a magyar igazságügyi rendszer, tovább büntetnek bennünket – például az Erasmus+-program megszüntetésével.

A Bloombergnek ezután azt próbálta elmagyarázni, hogy miért volt a legjobb döntés - Olaf Scholz javaslatára - kimennie a teremből, amikor az uniós miniszterelnökök döntöttek Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának megindításáról. Az Origo által feldobott labdát azzal csapta le, hogy az Európai Bizottságot megzsarolta a baloldal vezette Európai Parlament.

Ilyen sűrűségben szédítő volt szembesülni azzal, mennyire tudatosan és kitartóan megy szembe Magyarország minden szövetségesi rendszerrel, aminek elvileg tagja.Ez derült ki akkor is, amikor az FAZ újságírójának próbálta elmagyarázni, miért nem támogatta eddig a magyar parlament Svédország NATO-csatlakozását: „nem volt hozzá gusztusuk."

Folytatódott ez a mintázat Nick Thorpe és a BBC kérdései után. Orbán kitért a kérdés elől, hogy miben értenek egyet Putyinnal, és miben vannak különbségek az elképzeléseik között a háború kimenetelét illetően. Arról beszélt helyette, hogy először tűzszünet kell mindenfajta háború utáni rendezéstől függetlenül, és fontos lenne, hogy Amerika ne Európa feje fölött egyezzen meg, ha ez előállt, mint történt mindez a II. világháború végén.

Az érdekvezérelte politikával védekezett, amikor Ukrajna jövőjére terelődött a szó. „Magyarországnak nincsen víziója egy másik ország jövőjéről, csak Magyarországéról” - mondta, hangsúlyozva, hogy stratégiai cél: Oroszországnak ne legyen közös határa Magyarországgal, legyen köztünk valamilyen államalakulat. Megismételte: nem akarjuk, hogy belerángassanak minket a háborúba, Magyarország nem akar egy atomhatalommal szembeni háborúban részt venni.

Orbán több kérdésben is igyekezett, ahogy egyébként is gyakran, kifejezetten a mainstream nyugati állásponttal szemben meghatározni álláspontját. Ezt emelte ki Izrael ügyében is a Breuer Press kérdésére:

„Az uniós államok többségének nincs stratégiai látásmódja, nekünk van. Izrael stabilitása elementáris magyar és európai biztonsági érdek. Nagy viták voltak a tanácsülésen, akár egy-egy szóról, megfogalmazásról. A vita eredményeképp csökkentek a különbségek.”

Érdekes részlet volt, hogy az AP kérdésére maszatolni kezdett a szuverenitásvédelmi törvényről. A péntek reggel Brüsszelben adott közmédia-interjúban egyértelműen utalt rá, hogy a törvény a médiára is vonatkozik majd, most ennél sokkal óvatosabban fogalmazott, és azt mondta, hogy a „guruló dollárok” miatt volt fontos bezárni a kampányfinanszírozási kiskapukat, ennél nem találtak jobb megoldást: „Ha hozzá kell nyúlni, akkor majd hozzányúlunk.”

Kérdésre válaszolva tett néhány konkrétnak mondható bejelentést is:

• Hároméves bérfejlesztést jelentett be a tanároknak.
• Napokon belül meglehet a Budapest Airport.
  
• Megmondta Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy szívesen tárgyal vele.
• Márciusig lesz főpolgármester-jelöltje a Fidesznek.
• A V4 szétesett.
• Nem várható a közeljövőben Orbán-Putyin kétoldalú találkozó.
• Az Európai Konzervatívokkal, az ECR frakciójával kezdtek tárgyalásokat a közelgő EP-választások előtt, de maximum az után lépnek be egy új pártcsaládba. (Erről itt írtunk részletesen.)
• Lesz Mini-Dubaj, csak ne így nevezzék.
• „Nem vagyok keresztapa."

A keresztapás kiszólást Orbán a Mini-Dubajra vonatkozva engedte el, utalva arra, hogy nem ő akarja megadni a projekt nevét. Ezután Maxi-Dubajról és nemzeti maximumról indított körmondatot, mint ami kifejezi azt az attitűdöt, ahogy ő szemléli a világot: nem minimumokat, hanem maximumokat lát mindig maga előtt.

A kellemetlen ívekből rutinosan vágta ki magát. Például amikor az RTL szembesítette azzal, hogy Bulgária után mi vagyunk a második legszegényebb ország az unióban. Jobb, mint volt Gyurcsány idején, a fogyasztás nem minden, hangzott el, ott a lakhatás, a megtakarítások - mintha arra jobb volna a helyzet. Miért a gigainfláció? Kitettség, de Paks2 és az energiaellátás diverzifikálása megoldást jelent majd. (Hogy ez mennyiben nem pontosan igaz, arról itt írtunk.) Miért emelik az üzemanyagok jövedéki adóját? Mert Varga Mihály így akarja.

A végére, ahogy fogytak a sorok közt a kormánymédia munkatársai, érkeztek még érzékeny kérdések. Az egyik - amibe kétszer is, előbb az RTL, másodjára a Telex felvetésére is belezavarodott - arról szólt, hogy miért katonai műveletnek nevezte a háborút Vlagyimir Putyin jelenlétében. Előbb azt mondta, hogy ez azért nem igazi háború, mert nem volt hadüzenet, ezért is használta ezt a kifejezést Pekingben. Aztán hamar eljutott oda, hogy mindkettőt használja, hol épp kinek mire van igénye. Akár háborúzik majd Moszkvában is, ha úgy adódik.

A Telex Mészáros Lőrinc gazdagodását és jachtozását firtató kérdésére sokadjára elmondta: üzleti ügyekkel nem foglalkozik, és már régóta szorgalmazza, hogy az állam adja el (a jachtot tulajdonló) MBH Bankban őrzött részesedését. A Telex azt is kiszedte belőle, hogy nem szerencsés fél évvel választások előtt módosítani az arra vonatkozó jogszabályokat, és a jövőben

„szeretné ezt elkerülni”,

majd azzal takarózott, hogy végtére nem a Fidesz saját javaslata volt a fővárosi önkormányzati választási szabályok módosítása (hanem a Mi Hazánké).

Orbán azt is elmondta: szabályszerűen járt el, amikor tavasszal, egy egyiptomi diplomáciai látogatás után a honvédségi gépével kitérőt tett Pisában. Azt mondta, állandó védelme miatt kell így utaznia, de nem világos, hogy miért.

A HVG visszatért még egyszer Mészáros és Tiborcz gazdagodására, és nem hiába. Orbán barátja meggazdagodását másodjára azzal ütötte el, hogy

„minden magyar tőketulajdonosnak sok sikert kíván”

– hogy aztán ismét a magyar törvényekre hivatkozzon, amiket mindenkinek be kell tartania, ugyanis

„a magyar gazdaságpolitikának nincsen személyi válogató szerepe”.

Odáig ment, hogy nemzeti bajnoknak nevezze azokat a pénzembereket illetve cégeket, akik nemzetközi versenyben is megállják már a helyüket.

A Blikk megkérdezte, hogy ki a számára legszimpatikusabb ellenzéki politikus, de sajnos Orbán ravaszabb annál, hogy erre válaszoljon, és inkább kikerülte azzal a kérdést, hogy nem szeretne érintetteket kellemetlen helyzetbe hozni.

Az utolsó kérdést a Magyar Nemzet tehette fel. A kormánylap kérdésére válaszolva Orbán azt mondta, érthető, hogy nem engedték találkozni vele Petro Porosenko volt ukrán államfőt, mert Ukrajna háborúban áll, ilyenkor rendkívüli szabályok érvényesülnek.

A 444 nem kérdezhetett.

Az élő közvetítését itt lehet visszakövetni.