December 24-e van, olyan hírességek születésnapja, mint Ilham Aliyev, aki ellenségei zászlaját tapossa, Lemmy, akiről jura kori óriáskrokodilt neveztek el, vagy Kaminer Manó, akiből Kertész Mihály lett, hogy végül a Casablancával már Michael Curtizként ismerje meg a világ, hogy a kezdődő háromnapos ünnepkör alapját jelentő születésnaposról ne is beszéljünk. Ha már ilyen fontos ez a nap a születések történetében, megnéztük, hogy az Orbán Viktor szívén viselt születések száma – tudják, a demográfiai válságot nem bevándorlással, hanem még több magyar gyerek születésével kell megoldani – hogy is áll ma Magyarországon.

Nincsenek jó híreink.

Úgy tűnik, hogy 2023-ban a valaha regisztrált legkevesebb gyerek születik Magyarországon. November végéig mindössze 78 759 élveszületést regisztrált a statisztikai hivatal, miközben 2019 óta az első tizenegy hónapban sosem volt 80 ezer alatt ez a szám (korábbi tizenegy havi értéket nem találtunk a KSH honlapján, csak egész éveset). Szintén negatív rekordot jelent, hogy novemberben csak 6780 gyerek született, korábban sosem esett hétezer alá az újszülöttek száma abban a hónapban.

Ha az előző négy év adataiból indulunk ki – miszerint november végére az adott év újszülötteinek 91,13-92,19 százaléka született meg –, akkor úgy kalkulálhatunk, hogy idén nagyjából 85 200 és 86 000 között lesz az élveszületések száma. Ennek átlagául 85 600-at véve az alábbi grafikont kapjuk (ha a decemberi születésszám nem marad el olyan a tavalyitól, mint amit az előző hónapokban láttunk, akkor kissé 86 ezer fölé is mehet ez a szám):

Ráadásul az idei születésszám-csökkenés nem egy eseti kiugrás, már a tavalyi 88 491 újszülött is minden idők második legrosszabb értéke volt (a 2011-es 88 049 után). Látszik, hogy 2011-ig sosem volt 90 ezernél kevesebb újszülött az országban, 2017 óta viszont csak kétszer volt több, és idén sem lesz, hacsak a rendszerváltás óta nem látott szinten nem lesznek a decemberi születésszámok.

A teljes termékenységi arányszám – vagyis a szülőképes korú, 15-49 éves nőkre számított hipotetikus gyermekszám –, valamint az ezer lakosra jutó születésszámok grafikonjai sem mutatnak sokkal szebb képet.

Bár az 1990-es évek második felében kezdődött mélyrepülés, amikor néha a teljes termékenységi arányszám néha az 1,3-as szintet sem érte el, a 2010-es évek második felétől sikerült változtatni a trenden, mostanra úgy tűnik, hogy a javulás átmeneti volt. A KSH most novemberben már 1,51-es értéket közölt az idei első tizenegy hónapra, miközben tavaly ilyenkor még 1,53-as volt ez a mutató (majd végül 1,52-es lett a 2022-es éves értéke).

Az ezer főre jutó születésszám még rosszabb: ebben 1996-ig nem volt 10-as alatti érték, majd az 1999-2004 közötti 9,2-9,6-os értékek után 2006-ra ismét 10 közelében (9,9-re) kúszott fel a mutató. Aztán 2010-2021 között a 9-9,5 közötti sávban volt, és bár a tavalyelőtti 9,6-tal több mint tízéves csúcsra emelkedett, már tavaly csúnyán visszaesett. Becslésünk szerint idén is marad a 2022-es 9,1-es értéken, de ha romlik, akkor legalább tízéves mélypontra süllyed a lakosságarányos születésszám is.

Ezek fényében félő, hogy a népszámlálási adatok szerint az utóbbi tíz évben felgyorsult népességfogyás még rosszabbul alakul a következő években. A KSH most azt jósolja, hogy 2030-ra esik 9,5 millió alá, 2043-ra 9 millió Magyarország lakosainak száma, de már ez a prognózis is rosszabb, mint a néhány évvel ezelőtti volt, és meglehet, hogy egy-két év múlva tovább kell rontani az előrejelzésen.