orosz-ukrán háború
Zelenszkij: Putyin egy állat, aki megeszi vacsorára az EU-t
Ukrajna elnöke interjút adott az Economist nevű brit lapnak újév napján. Volodimir Zelenszkij arról beszélt, hogy dühös, amiért egyes szövetségesei meginogtak, és amiért egyes honfitársai magára hagyták az országot. Ahogy a lap is megjegyzi, Oroszország még mindig csapásokat mér Kijevre, Dnyiprora, Harkivra, Odesszára és más városokra, de a világ már nem fordít akkora figyelmet Ukrajnára, és az elnök, aki a kommunikáció mestere, már nem irányítja a narratívát úgy, ahogy két évvel ezelőtt. Ennek megfelelően a Zoomon készült interjúban is egy idegesebb Zelenszkijt láthatunk, mint korábban.
link
Forrás
Azt mondja, a Nyugat elvesztette a sürgető érzését, és sok ukrán elvesztette az egzisztenciális fenyegetettség érzését. Ő most mindkettőt megpróbálja feléleszteni. „Talán nem úgy sikerült 2023, mint ahogy a világ szerette volna. Talán nem minden olyan gyorsan történt, ahogyan azt elképzelték" – mondja, de az a gondolat, hogy Putyin győzött, nem több, mint egy „érzés". A valóság az, mondja, hogy az orosz erők még mindig mészárlásokat követnek el olyan helyeken, mint Avdijivka, ahonnan most tért vissza. Emlékeztetett rá, hogy brit védelmi hírszerzési források becslése szerint a jelenlegi tendenciák alapján Oroszországnak 2025-ig több mint 500 000 halottja és sebesültje lesz.
Érvelésének középpontjában az áll, hogy Ukrajna támogatásával Európa magát védi az orosz agressziótól. „Ha pénzt adnak nekünk vagy fegyvert adnak nekünk, azzal saját magukat támogatják. A saját gyerekeiket mentik, nem a mieinket" – figyelmeztetett. Ha Oroszországnak megengedik, hogy elvegye az ukrán gyerekeket, „más gyerekeket is el fognak venni". Ha Oroszország megsérti az ukránok jogait, „az egész világon meg fogja sérteni a jogokat". Ha Ukrajna veszít, Putyin közelebb hozza háborúit a Nyugathoz. „Putyin úgy érzi a gyengeséget, mint egy állat, mert ő egy állat. Érzi a vért, érzi az erejét. És megeszi vacsorára az EU-t, a NATO-t, a szabadságot és demokráciát" – mondta.
Ami a tárgyalásokra vonatkozó kérdéseket illeti, Zelenszkij azt mondja, hogy nem észlel „semmilyen alapvető lépést Oroszország részéről a béke felé". Amit ő és az ukránok ehelyett tapasztalnak, az az ukrán városok elleni légitámadások sorozata keleten, délen, északon és nyugaton. „Én csak egy terrorista ország lépéseit látom". És ha Oroszország jeleket küld arról, hogy be akarja fagyasztani a konfliktust, ahogy arról egyes nyugati médiumok beszámoltak, „az nem azért van, mert jó emberek, hanem mert nincs elég rakétájuk, lőszerük vagy felkészült hadseregük. Szükségük van a szünetre. Hogy aztán minden erejüket újraépítsék, és újra támadjanak".
Keveset árult el arról, hogyan fog kinézni a háború az új évben. Annyit mondott, hogy a Krím és a hozzá kapcsolódó fekete-tengeri csata lesz a háború súlypontja. Az Oroszország által 2014-ben illegálisan annektált Krím elszigetelése és Oroszország ottani katonai képességeinek csökkentése „rendkívül fontos számunkra, mert így csökkenthetjük az onnan érkező támadások számát" – mondja. Egy sikeres művelet „példaértékű lenne a világ számára".
Azt mondja, hogy az ukrán siker gyorsasága attól függ, milyen katonai segítséget kapnak a nyugati partnerektől. Megemlítette a Taurust, egy német gyártmányú, nagy hatótávolságú lopakodó cirkálórakétát, amely képes lenne mélyen az ellenséges terület belsejébe hatolni. Ez lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy megsemmisítse a 4 milliárd dolláros kercsi hidat, és ezzel gyakorlatilag elszigetelje a Krím félszigetet Oroszországtól. „Oroszországnak tudnia kell, hogy számunkra ez egy katonai objektum".
Zelenszkij beszélt a mozgósításról is, ami – ahogy írtuk – 25 és 60 év között szinte mindenkit érinthet. Az elnök megemlítette, hogy a felmérések szerint a mozgósítási korhatár csökkentése a jelenlegi 27 évről nem népszerű. Ő azonban ragaszkodik ahhoz, hogy nincs alternatíva. „A mozgósítás nem csak arról szól, hogy a katonák a frontra mennek. Ez mindannyiunkról szól. Minden erőfeszítés mozgósításáról van szó. Ez az egyetlen módja annak, hogy megvédjük az államunkat és visszaszerezzük a földünket” – mondta.