Ha Luke Littler nem azt művelné a december közepén kezdődött PDC dartsvilágbajnokságon, amit az első pillanatoktól kezdve mindmostanáig művel, akkor a sportág összes rajongója Luke Humphriesről beszélne most. 2023 eleve a 28 éves angolról szólt a dartsban, az egykori korosztályos vb-győztes az elmúlt évek ígéretes, de valamelyest hullámzó produkciói után nem kevesebb, mint három major tornát nyert meg egy év alatt, a világbajnokságot megelőzően feljött a világranglista harmadik helyére, és az esélylatolgatók zöme a szezon fő-fő versenyének első számú esélyeseként tartotta számon.
Ehhez képest nem mondhatni, hogy ehhez méltón abszolválta első meccseit a londoni Alexandra Palace-ban rendezett háromhetes eseményen, ugyanis bár nyitásként 3-0-ra megverte Lee Evanst, a legjobb harminckettő között kis híján kiesett a német Ricardo Pietreczkóval szemben, 1-3 után jött vissza és fordított 4-3-ra, akkor, amikor már úgy tűnt, hogy vége van neki teljesen. A nyolcaddöntőben sem hiányzott sok, hogy búcsúztassa őt Joe Cullen, azt a rangadót a végletekig vitték, a döntő szettet számtalan meccsnyíl elpuskázása után húzta be Humphries hirtelen halálos leggel 6-5-re, így győzött ismét 4-3-ra.
Amit viszont azóta csinál, az elképesztő. Január 1-jén az elődöntőben 5-1-gyel intézte el Dave Chisnallt, 103,5-es körátlaggal, majd kedden este az elődöntőben kegyetlenül lenullázta Scott Williamset, 6-0 lett a vége, az átlaga ekkor 108,78-as volt, messze a legjobb az egész vb valamennyi összecsapását tekintve, óriási formába lendült tehát – és a fináléba jutással nem mellesleg a világranglista élére ugrott.
A figyelem oroszlánrésze mégis a szerda este esedékes döntő másik Luke-jának, Littlernek jut. Róla már írtam a minap, abból az alkalomból, hogy még soha senki nem tudott olyan átlagot hozni élete első vébémeccsén, mint a kb. harmincnak kinéző, de még csak 16 éves angol kamasz. Littler debütánsként a holland Christian Kistet csapta le 3-0-ra, 106,12-es körátlaggal, annak a Rob Crossnak a rekordját adva át a múltnak, aki a 2018-as vb-n 104,12-vel nyitott, majd behúzta a tornát, az elődöntőben az extraklasszis hollandot, Michael van Gerwent, a döntőben minden idők legnagyobbját, Phil Taylort győzve le.
A történet további érdekessége, hogy a csodagyerek a második, a harmadik és a negyedik fordulóban sem vacakolt sokat, egymás után hazaküldte Andrew Gildinget, Matt Campbellt és a volt világbajnok Raymond van Barneveldet, majd a másik elődöntőben a szóban forgó Rob Cross-szal találkozott. Nem kímélte őt sem: bár az első szettet bukta, sőt a másodikat is kis híján – Cross azonban képtelen volt kiszállni a legfontosabb pillanatban –, de 1-1 után átvette az irányítást, és végül 6-2-re győzött.
A körátlaga ezúttal 106,05-ös volt, így ötből harmadszor teljesített a 105-ös határ fölött. Hogy ez mit jelent, arról van egy ilyen érdekes adat: mióta az Alexandra Palace-ban rendezik a vébéket, összesen négy játékos ment 105 fölé minimum ennyiszer, Van Barneveld 3-szor (56 meccsből), Phil Taylor 4-szer (49 meccsből – ő 14 vébécímének egy jelentős részét még nem ezen a helyszínen hozta össze), Gary Anderson 5-ször (64 meccsből), a most a negyeddöntőben búcsúztatott háromszoros bajnok, Michael van Gerwen 13-szor (66 meccsből).
A PDC-vébék történetének legfiatalabb győzteseként szintén a hollandot ildomos számon tartani, ő első alkalommal 2014-ben, 24 évesen tudott nyerni. Luke Littler most januárban tölti be a 17-et. Hogy világbajnokként-e, vagy sem, szerda este 11 óra magasságában eldől, a két Luke magyar idő szerint 9 körül kezdi dobálni a nyilakat.