Az ellenzék elismerte vereségét, a nyolc éve kormányzó párt adja Tajvan új elnökét
A nyolc éve kormányzó Demokratikus Progresszív Párt (DPP) jelöltje, az eddigi alelnök Lai Csing-te nyerte az elnökválasztást Tajvanon, ezzel eldőlt, hogy a demokratikus átmenet óta először az egymást követő harmadik ciklusban is ugyanaz a párt adhatja az elnököt.
A pontos végeredményre még várni kell, de helyi idő szerint este nyolc után kevéssel az ellenzéki Kuomintang (KMT) elnökjelöltje, Hu Ju-ih elismerte, hogy vereséget szenvedtek. A Taiwan Plus csatorna összesítése szerint a szavazatok 99,7 százalékos feldolgozottságánál a DPP jelöltje 40,9 százalékon állt, a KMT-s Hu 33,4 százalékon, míg a két nagypárt alternatíváját ígérő néppárti Ko 26,45 százalékon.
Lai győzelmi beszédében megköszönte az ellenzéki jelölteknek, amiért közösen tettek a demokrácia szelleméért. Mint mondta, már mindkét jelölt felhívta, és gratulált neki. A leendő elnök három szerint három szempontból fontos a választás: megüzenték a nemzetközi közösségnek, hogy Tajvan továbbra is elkötelezett a demokrácia mellett, emellett a tajvani emberek megint nem engedtek a külső nyomásgyakorlásnak (utalva itt alighanem Kínára), hanem maguk választották ki az elnöküket. Végül pedig a három demokratikus párt közül a DPP kapta a legtöbb szavazatot, ami azt jelenti, hogy mennek tovább az eddigi, helyes úton.
Az elnökválasztással egy időben zajlanak a parlamenti választások is, itt sem ismerni még a végeredményt, de úgy fest, hogy az ellenzéknek többsége lehet majd a törvényhozásban. Lai ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez az mutatja, a pártjuk nem tett eleget, és az emberek még többet várnak a kormánytól. Hozzátette, hogy a jövőben a törvényhozásban a kormánynak majd együtt kell működnie a többi párttal, és épp ezért alaposan meg fogják vizsgálni az ellenzéki pártok javaslatait.
Az idei választáson a két nagypárt mellett új formációként indult a Kínával kapcsolatos viszonyról szándékosan keveset mondó, a fiatalokat ügyesen megcélzó Tajvani Néppárt (TPP) Ko Ven-je vezetésével. Sokáig úgy nézett ki, hogy össze is jöhet az ellenzéki összefogás a DPP ellen, de a tárgyalások a KMT és a TPP között az utolsó pillanatban összeomlottak. Most az eredményeket látva úgy tűnik, hogy a két formáció külön-külön bőven több szavazatot kapott, mint a kormánypárt, de persze kérdés, hogy ha együtt indultak volna, minden szavazó kitartott volna-e mellettük.
Kína nem ebben az eredményben bízott
A tajvani választást világszerte nagy érdeklődéssel kísérték, elsősorban persze azért, mert a kínai hatalom évek óta egyre nyíltabban fenyegeti akár erőszakos egyesítéssel is a szigetet, amely egyszerre működő demokrácia és a nyugati szövetségesi rendszer kvázi része, másrészt viszont a világ legtöbb országa nem ismeri el önálló országként. A DPP jelöltjének győzelme biztosan nem az, amiért Pekingben szorítottak, a Kínai Kommunista Párt évekkel ezelőtt minden kapcsolatot megszakított a párttal, amit szeparatista mozgalomnak tartanak.
És Pekingben különösen rossz a megítélése az eddigi alelnök, leendő elnök Lei-nek, mivel ő korábban nyíltan is hangoztatott függetlenségpárti nyilatkozatokat. Az elmúlt években ugyanakkor a párt politikusai jóval óvatosabbak lettek, ha szóba kerül a függetlenség esetleges kikiáltásának kérdése, általában azzal szokták elkenni a dolgot, hogy Tajvan már egy független, szuverén állam, nincs szükség arra, hogy ezt még egyszer kimondják.
A DPP-hez képest a KMT mindenképp jobb viszonyra törekedett volna Kínával, bár a párt vezetése a kampány végén igyekezett hangsúlyozni, hogy azért nem bíznak Pekingben, és a hadsereg fejlesztése is fontos szempont maradt volna a számukra. A kampányban a fő szlogenjük az volt, hogy a tajvaniak a háború és a béke között választhatnak, utalva arra, hogy egy esetleges DPP-győzelemmel szinte borítékolható, még feszültebb lesz a viszony Tajvan és Kína között.
A KMT helyzetét nehezíthette, hogy pár nappal a választások előtt Ma Jing-csiu, aki 2008 és 2016 között a párt színeiben volt Tajvan elnöke, a német Deutsche Wellenek adott interjúban arról beszélt, hogy a tajvaniaknak bíznia kell Hszi Csin-pingben és hogy nem érdemes a hadsereget fejleszteni, mert Tajvan úgyse győzhetne Kínával szemben. Ez még a Kínával párbeszédet és jobb kapcsolatot akaró szavazótábornak is sok lehetett, nem véletlen, hogy a párt mostani vezetése is igyekezett elhatárolódni a volt elnökük szavaitól, de az interjú attól még fontos kampánytéma lett az utolsó napokra.
A tajvani választás tétjéről és az ország közelmúltbeli történelméről pénteken jóval hosszabban is írtunk helyszíni riportunkban, érdemes azt is elolvasni.