A magyar gazdaság forintban számolt nominális teljesítménye – az úgynevezett nominális GDP – a 2019-es 47 674 milliárd forintról 2023 végére 75 500 milliárd forint környékére nőhetett (a tavalyi GDP pontos értékét még nem tudjuk, ez a szám a december 30-án suttyomban közzétett középtávú kormányzati prognózisból számítható ki). Eközben viszont a magyar államháztartás bevételei és kiadásai ezt jóval meghaladó mértékben bővültek, vagyis a GDP-arányos állami elvonás szintje jelentősen emelkedett.

A Pénzügyminisztérium által közzétett költségvetési beszámolók és a KSH által számolt nominális GDP-adatok főbb számai az alábbiak:

Látszik, hogy a nominális GDP 2019-2021 között alig növekszik – a gazdaság kis mértékben nőtt, infláció lényegében nem volt –, majd 2021-re, 2022-re megugrik, csaknem húsz százalékkal nő (nagyobb részben a 15 százalék körüli éves infláció hatására). A múlt évben aztán a GDP összege a végül 17,6 százalékos inflációnál kisebb mértékben nőhetett – a pontos adatra még várni kell, a KSH február 14-én teszi közzé az első 2023-as GDP-becslését –, a kormány által becsült növekedés 14-15 százalék közötti (év közben még 78 500 milliárdos GDP-növekedést vártak).

Összességében 2019-2023 között a nominális GDP körülbelül 58 százalékkal nőhetett, aminek nagy részét, mintegy 50 százalékát az infláció tette ki.Vizuális típusoknak a fenti táblázat grafikonon ábrázolva:

A gazdaság ötéves bővülését hullámzó éves teljesítmények hozták össze, 2020-ban a koronavírus-járvány komoly, 5 százalékos visszaeséssel járt, 2021-ben részben ennek hatására is 7,1 százalékos volt a gazdasági növekedés, majd még 2022-ben is 4,6 százalékos. A tavalyi GDP a legutolsó előrejelzések szerint jó esetben is csak stagnált, de az ipari és építőipari havi adatok és trendek alapján az a valószínűbb, hogy visszaesett.

Mindeközben az előbb a világjárvány, majd az orosz-ukrán háború miatt elrendelt veszélyhelyzetek és veszélyhelyzeti kormányzások, különleges intézkedések, különadók, különféle állami alapok, a már nyáron elfogadott, majd újra és újra módosított költségvetés világában a magyar állam elvonásai egyre nőttek. Az államháztartás – ennek három része van, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, valamint az egészség- és nyugdíjbiztosítási alapokból állami társadalombiztosítás – bevételei és kiadásai ugyanis, mint korábban írtuk, a GDP-növekedést bőven meghaladó ütemben nőttek.

Míg 2022-ben az állami bevételek épp csak meghaladták a GDP felét – a kiadások pedig az 55 százalékát –, addig 2023-ra az állam bevételei elérték a nominális GDP 60 százalékát, a kiadások pedig már 2022-ben is közel voltak a kétharmadához, és kis mértékben még 2023-ban is nőhettek (a részletes államháztartási adatokat jövő héten közli a Pénzügyminisztérium).