Hétfőn közzétette a Pénzügyminisztérium a 2023-as költségvetési és államháztartási folyamatokról szóló részletes beszámolót. Azt, hogy a hiányt négyszeri nekifutásra sem sikerült eltalálni, és végül a kétszerese lett a 2022 nyarán elfogadott költségvetésben szereplőnek – sőt, az októberi, utolsó módosításhoz képest is 400 milliárddal nagyobb lett –, már eddig is lehetett tudni. Most a részletes adatsorból az is kiderült, hogy milyen tényezők miatt omlott össze újra és újra a gazdaságpolitikának elvileg alapját jelentő költségvetés.

A részletes államháztartási mérleget pdf-ben itt, a hozzáfűzött pénzügyminisztériumi magyarázatot pedig .docx-fájlban itt bárki elolvashatja. De mivel azt feltételezzük, hogy nem mindenki imád elmerülni a számok égszínkék vizében, kiemeltük azt az öt tényezőt, amelyek a leginkább magyarázzák azt, hogy az állam –4593,4 milliárdos egyenleggel zárta az elmúlt évet.

Fontos, hogy az egyes pontok mellett számos költségvetési tételt találni, ami kisebb-nagyobb mértékben eltért az előirányzattól. Ezek toplistáját bevételi oldalon, ha a legkedvezőbb eltérést nézzük, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap „Egyéb bevételek” sora vezeti, itt a tervezett 3,4 milliárd forinttal szemben 12,491 milliárd folyt be, vagyis az előirányzat 367,4 százaléka. A kiadási oldal legjobb eredménye is az NFA-hoz kötődik, itt – érthető okokból, az uniós pénzek és programok hiánya miatt – az EU-s elő- és társfinanszírozásra tervezett 85 milliárd forintnak csak 42 százalékát, 35,7 milliárd forintot költöttek.

A bevételi oldalon a legrosszabbul teljesült terv is NFA-s, az „Előfinanszírozott uniós programok kiadásainak visszatérülése” soron 60 milliárd helyett csak 35,1 milliárd volt a bevétel, ami 58,6 százalékot jelent. A tervezett kiadást leginkább túllépő pedig a Nemzeti Kulturális Alap volt, amely 9,1 milliárd helyett 16,8 milliárd forintot költött, ami 85,2 százalékos túllépés.

És akkor jöjjön a költségvetés elúszását okozó öt legfontosabb pont!