A magyar élelmiszerárak lényegében elérték az európai uniós átlagot, egész pontosan annak 98 százalékán vannak – számolta ki a G7 az Eurostat 2023-as adatai alapján. Egy évvel korábban még csak az uniós átlag 90 százalékán voltunk, vagyis itt is elég egyértelmű, hogy a rekordmagas magyar inflációnak elég kézzelfogható hatása volt a vásárlóerőre.
Az EU-s élelmiszerárak egyébként eléggé összetorlódtak mostanra, tíz éve még jóval nagyobb volt a különbség az egyes országok árszintje között. Azóta a magyar élelmiszerárak lényegében elérték a holland vagy a spanyol szintet, és a francia és a némethez képest is csak 9-10 százalékponttal alacsonyabbak.
Az összeállítás szerint az egész EU-ban Luxemburgban a legdrágább a bolti élelmiszer (az uniós átlag 120 százaléka), míg a legalacsonyabb Romániában és Lengyelországban (72, illetve 74 százalék). Utóbbi fogyasztói szempontból már jelentős árelőny Magyarországhoz képest, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy a lengyel, de már a román bérszint is magasabb közben a magyarnál.
Ez tágabb trend, ami persze sokak tapasztalatával is összevág: az európai átlaghoz mért árak jobban nőttek, mint a bérek. Bár a fizetésekben is megfigyelhető némi kiegyenlítődés Európában, ez messze nem akkora, mint az élelmiszerárakban. A bérek ráadásul számos közép-kelet-európai országban is dinamikusabban közeledtek az EU-átlaghoz, mint Magyarországon, ennek is köszönhető, hogy a bérekben már csak Bulgária maradt mögöttünk – írja a G7.