A titkos, több milliárd dolláros nukleáris és vasúti szerződéseken keresztül történő potenciális orosz és kínai befolyás vizsgálata egyelőre nem prioritás az általa vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal számára, mondta Lánczi Tamás a Bloombergnek. "Csak azért, mert valami titkos, még nem feltétlenül szuverenitási kérdés" - mondta Lánczi a magyar szuverenitásvédelmi törvényről író gazdasági lapnak.

A szuverenitásvédelmi törvénycsomagot decemberben fogadták el a Fidesz és a Mi Hazánk szavazataival. A törvény miatt az Európai Bizottság a héten kötelezettségszegési eljárást indított, mert úgy vélik, hogy a jogszabály sértheti az uniós jog számos rendelkezését és az uniós demokratikus értékeket. A törvény beiktatásával állt fel februárban a Szuverenitásvédelmi Hivatal is, aminek Lánczi Tamást nevezték ki az elnökévé. Munkáját a Rogán Antalhoz tartozó titkosszolgálat is segíti.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításának kormányzati indoka a '22-es ellenzéki kampány közvetett amerikai finanszírozása volt, az új törvény alapján ez már börtönbüntetéssel sújtható - ismerteti a Bloomberg a politikai kontextust.

A lapnak Lánczi azt mondta, a kínai vagy orosz befolyás helyett a prioritás az, hogy az idei európai parlamenti és önkormányzati választásokon hasonló külföldi finanszírozásra ne kerülhessen sor. Azt hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Hivatal működése pártsemleges lesz, és a külföldi befolyási kísérleteket attól függetlenül fogják vizsgálni, hogy az melyik országból jön.

"Én vagyok felelős Magyarország szuverenitásáért. Minden ország maga dönti el, hogy milyen érzékenyen reagál a szuverenitása elleni támadásokra

- mondta Lánczi az interjúban. A Bloomberg felidézi, hogy Lánczi volt az, aki még 2018-ban a Figyelő főszerkesztőjeként a civil szervezeteknél, a médiában és a tudományos életben dolgozókra Soros-listát készített. Lánczi a lapnak azt mondta, hogy most ugyan nem listáznak, de a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak a külföldi finanszírozás és a politikai befolyásolás leleplezésével ehhez hasonló a célja.