Az ellenzék közvetlen államfőválasztást követel
február 11., 08:40
Nálunk vajon miért nem a nép választja a köztársasági elnököt?
- Közvetlen, nép általi elnökválasztást követel az ellenzék azok után, hogy korábban Schmitt Pál, most pedig Novák Katalin is megbukott, így idő előtt távozik államfői hivatalából.
- Európa legtöbb országában, köztük az összes környezőben is a nép választja a köztársasági elnököt, van, ahol erőset, van, ahol súlytalant.
- Szlovákiában kezdetben a parlament döntött az elnökről, de az autokrata Vladimír Mečiartól való félelem miatt áttértek a közvetlen választásra.
- Magyarországon 1989-ben a népszerű, de kommunista Pozsgay Imrétől tartottak, a részben miatta kezdeményezett négyigenes népszavazás utalta a parlament jogkörébe az államfőválasztást.
Novák Katalin szombati lemondása után közvetlen, nép általi elnökválasztást követel szinte az összes ellenzéki párt. Gyurcsány Ferenc DK-elnök szerint erre azért van szükség, mert „az elnöki szerep tartalmát, szuverenitását nem a közjogi szabályok, nem a hivatalt betöltő személy, hanem a rendszer, annak névadója, Orbán Viktor határozza meg”. A momentumos Bedő Dávid úgy gondolja, „a Fidesz által jelölt köztársasági elnökök sorra megbuknak – morálisan és politikailag is”. Az MSZP szerint „a Fidesz és a KDNP olyan gyakorlatot alakított ki, ahol az államfő nem különálló hatalmi ág”.
Megijedtek Mečiartól
Európában többségben vannak azok az országok, ahol a nép választja a köztársasági elnököt, ez azonban nem jelenti azt, hogy feltétlenül erősebb a hatalmuk. Ausztriában vagy Csehországban a magyarországihoz hasonló jogkörrel bírnak, miközben Franciaországban vagy Szerbiában ők a politika legfőbb alakítói, a miniszterelnök személye mellékes. Az igaz, hogy ott, ahol nem a nép választ elnököt – Magyarország mellett például Németországban, Görögországban vagy Olaszországban –, a politikai szerepük jelképes.
Az 1993-ban önállóvá vált Szlovákiában kezdetben a parlament választotta a köztársasági elnököt. Az ellenzék a korát sok tekintetben megelőző, populista, autokrata Vladimír Mečiar túlhatalmától félve kezdett aláírásgyűjtésbe a közvetlen választásért. 1997-ben történt mindez, ez volt az az időszak, amikor a köztársasági elnök, Michal Kováč volt a demokratikus ellenzék egyetlen demokratikus támasza Mečiarral szemben. Csakhogy Kováč mandátuma egy évvel később lejárt, így az ellenzék attól félt, hogy eredménytelen parlamenti szavazás esetén a köztársasági elnöki jogköröket is Mečiar vonná magához. A népszavazás sikertelen volt, de politikai megegyezés született, így 1999-től a nép dönt a köztársasági elnökről.
Szabad választások? Akár az MSZMP is nyerhet
És miért lett Magyarország az egyetlen olyan ország a környező államok közül, ahol nem a nép, hanem a parlament választ?
Az újságírásnak hatása van.
Támogasd a munkánkat, csatlakozz a Körhöz, hogy elérd az exkluzív tartalmainkat!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!