Olyan hatalmas hiánnyal zárta a múlt évet a magyar állam, hogy Varga Mihály legfontosabb terve is dugába dőlt
Még a legutolsó, az év végén módosított hiánytervet is durván meghaladhatta a költségvetési hiány 2023-ban – írja a Portfolio.hu a nemzeti bank hétfőn közzétett statisztikája alapján. A jelentés szerint az államháztartás finanszírozási igénye tavaly a GDP 6,8 százalékára rúgott. Ez a mutató nagyon szorosan együtt mozog a hivatalos eredményszemléletű deficittel, amire az utolsó hivatalos kormányzati előrejelzés még 5,9 százalék volt.
A 2023-as költségvetést a kormány 2022 nyarán fogadta el, majd egészen 2023 októberéig többször is módosítania kellett a fő számait, így a hiánycélt is. Ez volt a büdzsé evolúciós folyamata:
Miután az utóbbi időben Varga Mihály pénzügyminiszter feltűnően nem beszélt arról, hogy tavaly az eredményszemléletű költségvetési hiánymutató jobb lett volna a 2022-esnél – amihez egyébként a 2022-es adatokkal is trükközni kellett, a korábban mondott 4,5 százalék helyett az egy ideig kedvezőtlen, később hivatkozási alapnak már ideálisabb 6,2 százalékos hiányt kommunikálni –, így a Portfolio.hu szerint sejteni lehetett, hogy a deficit az 5,9-nél, sőt, a 6,2 százaléknál is magasabb lesz.
Az MNB által számolt 6,8 százalékos GDP-arányos állami finanszírozási igény nem egyezik meg hajszálpontosan a kormány által számolt eredményszemléletű hiánnyal, 2022-ben 0,2 százaléknyi volt a különbség. De mivel nagyon szorosan együtt mozog a két szám, nem tűnik elképzelhetőnek, hogy ezek után a hivatalos deficit 6,2 százaléknál kisebb legyen, jó eséllyel 6,5-6,6 százalék lesz.
A Portfolio.hu szerint „az utolsó kormányzati tervhez képest növelhette a hiányt az államháztartási körbe tartozó Eximbank gazdálkodása, és hajszálnyit ronthatott a mutatón a vártnál gyengébb utolsó negyedéves GDP-növekedés is”. Csakhogy közben viszont a kormány lényegében lesöpörte a padlást is, november végéig például több mint 300 milliárdos osztalékelőleget fizettetett be az MVM-nek (amelynek közben kínai hitelt kellett felvennie).
Az államadósság viszont csökkenni tudott valamelyest az MNB statisztikái szerint. A részben a magas infláció miatt megugrott nominális GDP-nek köszönhetően a becslés szerint a bruttó hazai termék 73,5 százaléka lett a 2022-es 74 százalék után. Az adósságszint 2019-ben még csak a GDP 65,3 százaléka volt, a koronavírus-járvány miatt 2020-ra 80 százalék közelébe ugrott – ami csaknem évtizedes csúcsot jelentett –, és azóta csak nagyon lassan csökken, előreláthatólag idén sem megy jóval 73 százalék alá.