Nem kapja vissza a főváros a BKK Tarlós idején bedőlt e-jegy-projektje utáni, 10 milliárd forintos veszteséget

Jogosnak és érvényesnek ítélte az e-jegyrendszer megvalósítására kötött vállalkozói szerződés 2018-as azonnali hatályú felmondását a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi e-jegy bukása miatt 2021 szeptemberében indított perben – írta meg a Népszava. A svájci elnökkel meg egy német és egy magyar taggal felálló testület az iratok megtekintése, illetve az informatikai és jogi szakértők meghallgatása után januárban egyezségi tárgyalásra hívta fel a feleket, így a feleknek a bírók által előre meghatározott jogi és pénzügyi mezsgyén belül kellett megegyezniük.

A keresetet 2021 szeptemberében beadó BKK több tételben összesen több mint 25 milliárd forintot kért, míg az e-jegyrendszer (AFC Projekt) tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére akkori árfolyamon kb. 28 milliárdért vállalkozó német Scheidt & Bachmann GmbH (S&B) 9,5 milliárd forintos kárigényt jelentett be, térítést kérve a leszállított, de ki nem fizetett eszközök (kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak) miatt is.

A Népszava azt írja, a bírák elfogadták a BKK jogi érvelését a német céggel 2015-ben aláírt szerződés felmondására, miszerint a projektet finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a szállító lejárt bankgaranciái miatt mondta fel a hitelszerződést, így az elhúzódó, többször módosított beruházást nem lehetett finanszírozni. Az S&B-nek vissza kell fizetni az előlegbe kapott 3,8 millió eurót és kamatait, összesen 2,3 milliárd forintot.

De a BKK további követeléseit (késedelmi kötbér, elmaradt haszon és a projekt meghiúsulása miatti kár) nem tartották indokoltnak, sőt a bíróság szerint a BKK „túlnyomórészt, majdnem kizárólag” magának köszönheti, ami történt, hiszen a megbízott cég korábban sosem végzett ilyen feladatot. Bár gyártottak hardvereket (kapukat, jegyérvényesítő eszközöket), az e-jegyrendszer ennél sokkal bonyolultabb projekt volt, a BKK felelőssége, hogy a megbízott cég nem rendelkezett a projekt megvalósításhoz szükséges szakmai képességgel, még akkor is, ha BKK-nak az EBRD elvárásai és a közbeszerzési szabályok szerint a legolcsóbb ajánlatot kell elfogadnia.

Így a megállapodás értelmében az S&B kb. csak az előleget fizeti vissza kamatostól, a többi követelés kiegyenlíti egymást. A főváros így a 2018-19-ben hivatalosan leírt több mint 10 milliárdos veszteséget végleg bukta, a követelésének is csak a tizedét kapta meg.

A Népszava azt írja, a főváros meglepődött, hogy ki kellett fizetni azokat az eszközöket is, amikről az S&B is elismerte, hogy sosem érkeztek meg Budapestre, valahol a Távol-Keleten vannak egy raktárban. De ha a BKK nem fogadja el az egyezséget, az előleget is elbukhatta volna. A főváros szerint „túl merészet álmodtak annak idején a BKK-nál, egy lépésből akarták a papír alapú jegyet digitális időalapú jegyre cserélni, ám ehhez nem volt meg a hatékonyan működő projektmenedzsment”.

Az e-jegy sikertelen bevezetéséhez érdemben Tarlós idején kezdett hozzá a BKK Vitézy Dávid vezetésével 2010-ben. Az átadás határidejét akkor 2013-ra tették. Az ügyben korábban Tarlós István főpolgármesterként feljelentést tett, és menesztette a BKK akkori vezérigazgatóját, Dabóczi Kálmánt. A nyomozást egyszer már lezártak, majd újranyitották, de azóta se haladt sokat előre. A városvezetés az utolsó percig tagadta, hogy gond lenne a projekttel. Walter Katalin, a BKK jelenlegi vezérigazgatója a Népszavának azt mondta, a projekt igazi Patyomkin-beruházás volt, ahol az állítások mögött nem volt semmi. Hasonló érintésmentes bankkártyás tömegközlekedési jegyrendszer azóta világszerte elterjedt New Yorktól a cseh kisvárosokig. Az e-jegy-projekt bukása okozta hiátust a BKK egy saját maga fejlesztette applikációval, a BudapestGo-val próbálja kitölteni.