Vasárnap délután a Sándor-palota előtt ünnepélyesen beiktatták hivatalába Sulyok Tamást, igaz az ünnepség jóval visszafogottabb volt, mint Novák Katalin beiktatása 2022-ben. Novák elnökségének idő előtt vége lett, mivel a K. Endrének adott kegyelem miatt le kellett mondania egy hónappal ezelőtt. Novák Katalin tavaly, a pápalátogatás alkalmából adott kegyelmet K. Endrének, aki a bicskei gyermekotthon pedofil bűncselekményért elítélt igazgatójának bűnsegédje volt. Végül Novák Katalin meg sem jelent utódja hivatalos beiktatásán, csak a zártkörű fogadásra ment el a Karmelitába. A korábbi elődök, Schmitt Pál és Áder János ott voltak.
Sulyok Tamás azt mondta, nem szerepelt az újévi fogadalmai között, hogy mire a tavasz beköszönt, köztársasági elnök lesz: „Nem terveztem ezzel a szolgálattal, nem készültem erre a feladatra, de ha a sors váratlan helyzetek elé állít és szolgálatra hív, az elől nem szabad kitérni”. Szerinte még a váratlan események is felkészülten érhetik azokat, akik biztos támasszal rendelkeznek, „az én támaszom a jog, én ehhez mértem és híven kívánok dolgozni”.
Az új elnök szerint a jogállamot manapság sokszor használják politikai értelemben, de ő ezt a fogalmat úgy használja, hogy az állam működésének az egésze a jognak van alávetve. „Minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.” Azt mondtam a személyiségéből adódóan képtelen hajlékony értelmezési keretű vagy érdekalapon változó jelentésű fogalmi kerettel operálni, a jogállam fogalmát annak eredeti jelentése szerint csak úgy használja, hogy az állam működésének egésze a jognak van alávetve.
„Nem feledem, hogy honnan jöttem, hogy mely szellemi, kulturális térben vert gyökeret a családom és személyes életem. Magyarságom, keresztény hitem kulturális hovatartozásom, amely úgy nemzeti, mint európai és úgy európai, mint nemzeti forrásai értékeimnek” - mondta Sulyok, akinek az apjával kapcsolatban felmerült, hogy náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, aki 1944-ben külön cikkben ünnepelte az ország német megszállását.
Sulyok azt mondta, feleségével mindig azok mellett fognak állni, akiknek a legangyobb szükségük van rájuk, elsettek számára mindig ott lesznek. „Hazánk egyértelműen a Nyugat része, szerinte a magyar nem csak földrajzi, hanem szellemi értelemben is európai, de a magyar nem olvad bele, hanem összeforr vele” -mondta. „Mi, magyarként forrtunk össze Európa sorsával, sajátságunkkal gazdagítva azt, és mindaddig tudjuk erősíteni a kontinenst, amíg ezt magyarként tehetjük.”
Beszélt arról is, hogy „a megmaradás nemzeteként »annyi balszerencse közt,
oly sok viszály után«, megharcolt örökségként tekintünk oszthatatlan szuverenitásunkra”. Szerinte első és legszentebb kötelességünk minden erőnket és tehetségünket arra fordítani, hogy
„Magyarország magyar ország maradjon”.
És alkotményszerű önállása és függetlensége sértetlenül fennmaradjon.