Az orosz hírszerzés szerint amerikai NGO-k le akarják szorítani a részvételi arányt az orosz elnökválasztáson
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája az esetleges alacsony választási részvételt már előre azzal magyarázza, hogy amerikai NGO-kat azzal bízott meg Joe Biden elnök kormánya, hogy segítsék minél alacsonyabb részvételi arány elérését az orosz elnökválasztáson.
„A terv amerikai módra nem bonyolult. Washington számításai szerint a részvételi arány így elért csökkenése okot ad majd a Nyugatnak arra, hogy megkérdőjelezze a választás eredményét” – áll a jelentésben, ami szerint a részvételi arányt ellenzéki portálokon közzétett bojkottfelhívásokkal és kibertámadásokkal próbálják majd meg csökkenteni.
Nyugaton még kisebb a felhatalmazás
Az SZVR sajtóirodája azt írta, hogy Emmanuel Macron francia elnök a legutóbbi, 2022-es franciaországi elnökválasztáson az első fordulóban még a szavazatok 30 százalékát sem tudta megszerezni, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja pedig ugyanabban az évben a szavazatoknak csak a 26 százalékát szerezte meg, és a rekordalacsony részvételnek köszönhetően aratott váratlan győzelmet.
Az SZVR felhívta a figyelmet arra, hogy a 2021-es Bundestag-választáson a választók 26 százaléka szavazott Olaf Scholz német kancellár pártjára, és a legutóbbi német közvélemény-kutatások szerint a választóknak most csak 14 százaléka támogatná őt. De Rishi Sunak 2022-ben választások nélkül lett az Egyesült Királyság miniszterelnöke, és most mindent elkövet, hogy elhalasztassa a rendkívüli parlamenti választásokat, amik eredménye minden bizonnyal megfosztja őt a posztjától – írják.
Arról nem írnak, hogy Vlagyimir Putyin alatt már elnyomóbb a rendszer, mint Leonyid Iljics Brezsnyev alatt volt, és a diktátort 80 százalékkal fogják újraválasztani. Erről Sz. Bíró Zoltán beszélt, aki szerint az oroszországi ellenzék lényegében megszűnt, tombol a szuverenitásvédelem, a Kreml a nyugatos identitást is el akarja venni az oroszoktól, rendszerszintű választási csalások történnek, és több a politikai elítélt, mint a Szovjetunióban.
Putyin 82 százalékot érhet el
Az orosz parlament felsőháza március 17-re tűzte ki az elnökválasztást. A szavazás három napig tart majd: március 15-én, 16-án és 17-én. Az államfői posztra négy jelöltet jegyzett be az orosz Központi Választási Bizottság (CIK).
Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) szerint Putyin elnök 71 százalékos részvétel mellett a szavazatok 82 százalékát szerezheti meg a választáson. Putyin hivatalosan független jelöltként indul, de élvezi a kormánypárt, az Egységes Oroszország támogatását.
A VCIOM szerint Nyikolaj Haritonov (az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának jelöltje) és Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) a voksok 6-6 százalékára, Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális Demokrata Pártja) pedig 5 százalékra számíthat. A felmérés szerint az elrontott szavazólapok aránya kb. 1 százalék lehet.
A központ március eleji közvélemény-kutatása szerint szerint az oroszok 80 százaléka tervez részt venni az elnökválasztáson. 6 százalék utasította el a voksolást, 10 százalék még nem döntötte el, hogy részt vegyen-e a választáson.
Ella Pamfilova, a CIK elnöke azt mondta, eddig Oroszország 28 régiójában 4,5 millió ember jelezte, hogy online kíván szavazni, a külföldön való voksolási szándékukat pedig 47 ezren jelentették be. 39 régióban 1,4 millió ember élt a korai szavazás lehetőségével. Pamfilova szerint a választási rendszer munkájába példátlan mértékben próbálnak meg kívülről beavatkozni, és a voksolást provokációkkal próbálják majd megzavarni. (MTI)