orosz-ukrán háború
Odamentek az orosz különleges erők, és megmondták, hogy ki lesz az új miniszterelnök
2018 március 18., 14:48
A Duma egy 1954-es szovjet döntés érvénytelenítésével járulna hozzá a Krím eloroszosításához
Az Állami Dumához törvényjavaslatot terjesztettek be, amellyel érvénytelenítenének egy 1954-es szovjet határozatot. Azt, amely arról döntött, hogy a félsziget az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaságtól (OSZSZK) átkerül az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz (USZSZK). Az erről szóló dokumentum máris megjelent a parlament alsóházának adatbázisában.
A dokumentum szerzői azt javasolják, hogy a Krím átadásáról szóló határozatot ismerjék el „törvénytelennek, a jogállamiság alapvető elveivel és a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlennek”. A törvénytervezet szerint a vonatkozó döntés „politikai bűncselekmény” volt, amelyet „az OSZSZK és a Szovjetunió alkotmányának megsértésével”, valamint „az orosz nép akaratának figyelembe vétele nélkül” hoztak.
A képviselők szerint a Krím átadását nemcsak „a történelmi igazságosság helyreállítása miatt” kell törvénytelennek elismerni, hanem azért is, hogy „kiüssék a talajt az ukrán hatóságok propagandája alól, akik 2014 óta a Krím »megszállásáról« beszélnek”. Az 1954-es határozat érvénytelenítése után Ukrajna szövetségesei „sokkal nehezebben fogják támogatni [Kijev] követeléseit, hogy a Krím visszakerüljön Ukrajnához” – vélik a törvényjavaslat szerzői.
Magyarul államilag elismernék azt a történelemhajlítást, amit a Krím 2014-es megszállásakor kezdett aktívan terjeszteni a Kreml, ezzel is alátámasztva katonai agresszióját. És akkor álljunk is meg egy pillanatra.
Minderről 2018-ban, a megszállás negyedik évfordulóján így írt Rácz András a 444-en: A Krím-félsziget történelméről és hovatartozásáról a 2014-es eseményekig Nyugat-Európában igen kevesen tudtak csak részleteket. Nem véletlen, hogy a megszállást az orosz információs arzenál kezdetben sikerrel igyekezett legitimálni azzal a közismert narratívával, hogy „a Krím mindig is Oroszország része volt”. Ha azonban kicsit közelebbről vizsgáljuk a félsziget történelmét, azt látjuk, a kép lényegesen árnyaltabb. A félszigetet az Orosz Birodalom formálisan 1753-ban szállta meg, érdemi jelenlétet azonban csak az 1856-ban lezárult krími háború után kezdett ott kiépíteni. Ekkortól kezdve 1917-ig a Krím az Orosz Birodalomhoz tartozott, majd a két világháború között autonóm köztársaság státusában a Szovjetunióhoz, azon belül az Orosz Szovjet Szocialista Köztársasághoz (OSZSZK). A német megszállást követően 1944-ben, miután Sztálin deportáltatta az általa megbízhatatlannak tekintett krími tatárok legnagyobb részét, ismét csak az OSZSZK-hoz került a félsziget.
A területi alárendeltség 1954-ben változott meg, amikor Nyikita Hruscsov pártfőtitkár döntésével, az 1654-es perejaszlavi megállapodás háromszázadik évfordulóján a Krím átkerült az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz. Itt érte a Szovjetunió felbomlása is, 1991-ben. Noha 2014 után az orosz állami kommunikációban sokan igyekeztek utólag törvénytelennek feltüntetni Hruscsov döntését, ez nem változtatott azon a tényen, hogy a Szovjetunió felbomlásakor az újonnan létrejövő Oroszországi Föderáció is elismerte Ukrajna 1991-es határait, így a Krím Ukrajnához tartozását is.Vlagyimir Putyin, aki akkor miniszterelnök volt, 2008-ban megerősítette, hogy Oroszország elismeri Ukrajna határait. „A Krím nem vitatott terület. Oroszország már régóta elismeri a mai Ukrajna határait” – mondta akkor Putyin. A mostani kezdeményezés szerzői Konsztantyin Zatulin képviselő és Szergej Csekov szenátor, mindketten Putyin Egységes Oroszország pártjának tagjai. Zatulin az elmúlt hét évben legalább háromszor javasolta, hogy a Krím átadását ismerjék el érvénytelennek. Legutóbb 2024 februárjában tett ilyen javaslatot.
(Meduza)