Az Európai Unió vasárnap stratégiai partnerségi megállapodást kötött Egyiptommal, amelynek keretében 7,4 milliárd euró támogatást nyújt az észak-afrikai országnak 2027 végéig, részben a bevándorlás megfékezése érdekében.

Az egyezményt vasárnap Kairóban írta alá Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök az olasz, a belga, a görög, az osztrák kormányfő és a ciprusi elnök jelenlétében. A támogatások új stratégiai partnerség részét képezik, amelynek keretében a felek tovább erősítik a migráció megfékezését szolgáló, valamint a politikai és gazdasági ügyekben történő együttműködést.

A tervezett támogatásokból 5 milliárd euró kölcsön, 1,8 milliárd eurót pedig az élelmiszerellátás biztosítását, valamint digitalizációt szolgáló befektetésekre különítenek el. További 600 millió eurót támogatásként utalnak ki, amiből 200 milliót a migráció kezelésére szánnak - tudósít az MTI.

A magyar olvasó itt egy kicsit hátrahőköl, hiszen évek óta, folyamatosan azt hallja, hogy az EU vezetői migránsokat akarnak telepíteni Európába a Soros-terv részeként.

A valóságban viszont az EU évek óta küzd azért, hogy ne jöjjenek gazdasági bevándorlók a Földközi-tengeren át, az életüket kockáztatva. Ennek az igyekezetnek egyrészt humanitárius okai vannak: jóérzésű emberek nem szívesen látják kétségbeesett emberek tucatjait vízbe fulladni. Másrészt politikaiak: számos tagországok kormánypártjai az illegális migráció visszaszorítását kampánytémává tették.

Újfajta együttműködés

A megállapodás részleteit ismertető Politico szerint a 2010-es évek közepén tapasztalt migrációs hullám óta a 27 tagország többsége szilárdan támogatni kezdte azt a stratégiát, hogy harmadik országoknak fizessenek a probléma megoldása érdekében. Egyrészt azért, hogy fellendítsék gazdaságukat, és így ne akarjanak Európába migrálni, másrészt azért, hogy határellenőrzésekkel - és olykor brutális kínzásokkal - tartsák vissza a bevándorlókat és menekülteket. A Törökországgal, Tunéziával, Mauritániával és most Egyiptommal kötött hasonló megállapodások után az EU várhatóan Marokkóval is aláír egy ilyet - közölte egy rálátó uniós tisztviselő.

Az újraválasztására készülő bizottsági elnök fő szövetségese ebben a folyamatban Giorgia Meloni. Az olasz miniszterelnök történelminek nevezte a megállapodást: „Egyiptom és az Európai Unió globális és stratégiai partnersége részét képezi annak a jelenlegi környezetnek, amelyben számos, a földközi-tengeri térséget elképzelhetetlen szinten destabilizálni képes válsággal vagyunk kénytelenek szembesülni.” Meloni szerint ez a kezdeményezés mutatja az EU készségét a Földközi-tenger északi és déli partja közti újfajta együttműködés erősítésére.

A Politico névtelenül nyilatkozó uniós tisztviselője ennél egyenesebb: „Azért finanszírozunk beruházásokat, hogy az élénkebb gazdasági környezet hatására a fiatalabb generáció ott maradjon Egyiptomban”. Az ország „hatalmas migrációs válsággal is szembesül, mivel tömegesen érkeznek szudáni, szíriai és palesztin menekültek. Kétségbeesetten küzdenek ez ellen. A célunk az, hogy segítsünk nekik megbirkózni ezzel”.

Kétoldali kritikák

A mostani, illetve a Tunéziával kötött tavalyi megállapodás célja részben a Líbiába való bejutás korlátozása, ott ugyanis sok migráns esik embercsempészek áldozatául - tette hozzá a tisztviselő. Jogvédő csoportok ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a Tunéziával kötött megállapodás, a határőrizet uniós forrásokból történő fejlesztése épp hogy a szomszédos Líbia felé terelte a migránsokat. Vagyis egy olyan, háború sújtotta ország felé, amely a modernkori rabszolgaságról, az emberkereskedőkről és a migránsok olykor horrorba illő bántalmazásáról ismert.

Az EU növelte a Frontex határvédelmi ügynökség erőforrásait, amelynél jelenleg több mint 10 ezer fő dolgozik. A jobboldali és konzervatív uniós pártok azonban ennél többet akar, az Európai Néppárt - amely a magyar kormány szerint, ugyebár, sorosista migránssimogató, mióta kitették a Fideszt - választási programja a Frontex létszámát háromszorosára emelné.

Van olyan vád is, hogy nagyon máshogy bánik az EU az Ukrajnából, illetve a távolabbról érkező menekültekkel. „Európában háború van. A célunk az, hogy az ukrán menekültek a háború végeztével hazatérjenek. A Földközi-tengeren átkelő emberek nagy többsége gazdasági bevándorló - ez egy teljesen más modell” - mondja erre az idézett az uniós tisztviselő a Politicónak.

A másik gyakori kritika, hogy Brüsszel hatalmas összegeket ad át autokratikus vezetőknek és haduraknak, akik esetleg ezeket ellopják. Tavaly októberben Tunézia megtagadta a belépést az uniós törvényhozók egy csoportjától, akik ellenőrizni akarták, hogyan hajtják végre az EU és Tunézia közötti megállapodást. (Politico, MTI)