Direkt36: Németh Dániel fotós-újságírót is megfigyelték a Pegasus kémszoftverrel
2021 szeptember 21., 07:45
Bíróság mondta ki, hogy az adatvédelmi hatóság nem védte meg az állampolgárokat a Pegasus-ügyben
A Fővárosi Törvényszék elsőfokon két perben is úgy ítélt, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) alapjogsértő módon vizsgálta, hogy sérültek-e a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Pegasus-szal megtámadott ügyfeleinek jogai, ezért új eljárások lefolytatását rendelte el a bíróság. Az ítéletek alátámasztják a TASZ álláspontját, vagyis azt, hogy az adatvédelmi hatóság nem látta el a feladatát, és nem védte meg az állampolgárokat a Pegasus-ügyben. A Pegasus-szal megtámadott Németh Dániel (a 444 fotós-újságírója), Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid újságírók, valamint Patócs Ilona ügyvéd – azért fordultak a NAIH-hoz, hogy tárja fel az őket ért jogsértéseket. Vizsgálata során azonban a hatóság mindent rendben talált, határozata jelentős részét pedig titkosította. Vagyis ahogy a TASZ is írja közleményében, hiába kérték, nem biztosított védelmet azoknak, akiket valószínűsíthetően visszaélésszerűen figyeltek meg a Pegasus szoftverrel.
A NAIH – aminek alapvető feladata, hogy védelmet nyújtson az állampolgároknak, amikor jogellenes megfigyelés áldozataivá válnak – arra sem reflektált, hogy az érintettek újságíróként és ügyvédként különösen szenzitív adatokat kezelnek munkájuk során. Egyedül a titkosszolgálatok érvelését fogadta el, ami szerint a legkisebb információt sem lehet nyújtani titkos adatgyűjtésekről, mert ez minden esetben nemzetbiztonsági érdeket sértene. Sőt, 2051-ig titkosította a határozatok érdemi információkat tartalmazó részeit, hosszú időre akadályt gördítve a jogérvényesítés elé, és kizárólag a megfigyelések elrendelőinek, de nem a megfigyeltek érdekeit szolgálva.
Mivel a NAIH-tól nem kaptak érdemi jogvédelmet, a TASZ ügyfelei bírósághoz fordultak.
A TASZ közleményében azt írja, a Pegasus-botrány megmutatta, hogy Magyarországon éppen a parttalan megfigyelési jogosítványok és a független kontroll hiánya jelentik a legnagyobb problémát, amivel szemben azonban a NAIH sem a 2022-es vizsgálatában, sem az egyedi eljárásokban nem vetett fel alapjogi aggályokat, holott ez alapvető feladata lenne. Az ítélet bár jogerős, a NAIH annak felülvizsgálatát kérte a Kúriától.
„A Törvényszék remélhetően rászorítja az adatvédelmi hatóságot, hogy az adatvédelem elsőszámú letéteményeseként ne a nemzetbiztonsági szolgálatok álláspontját tegye magáévá kritikátlanul, hanem nyújtson hatékony támogatást ahhoz, hogy a Pegasus segítségével megfigyelt közéleti szereplők utólagosan megtudhassák, hogy mikor, miért és mennyiben figyelték meg őket” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje.
„Az ügy a konkrét jogsértésein túl rámutat arra, hogy mennyire súlyos problémákat okozhat mind egyéni, mind társadalmi szinten az, ha a jogalkalmazók pusztán a formális, írott jogszabályi rendelkezéseket veszik figyelembe, anélkül, hogy a szabályozás célját és alkotmányos szerepét értékelnék. Ebben jelent előrelépést a bíróság mostani döntése” – mondta Nehéz-Posony Kata, a TASZ ügyvédje.