„Aki részt vett abban, hogy ötvenezer köbméter szemét kerüljön ide, az nem tihanyi”
„Vigyétek el, vigyétek el! (És magatokat is!)” – skandálták a tihanyiak a félsziget legújabb beruházása közelében, ahol a befektető Cordia nevű céghez köthető Félsziget Resort Kft. nemrég kezdte a terület hulladékmentesítését. A helyiek a hulladékkezelési munkálatok azonnali leállítását, egy szakértő cég közreműködésével az érintett terület kármentesítését és egy hivatalos eljárás elindítását követelték. Az eseményen felszólalók pedig többek között arról beszéltek, hogy „ki a tihanyi, ki a nem tihanyi” – reagálva Tósoki Imre polgármester korábbi kijelentésére, miszerint az aki tihanyi, az ő, nem pedig az önkormányzati ülésen is megjelent helyiek. Milyen szempontokból fontos, hogy Tihany Kenderföldek nevű része megmaradjon érintetlenül? Hogyan zajlik szerintük évtizedek óta illegális szemétlerakás azon területen, ahol egyesek azt mondják, hulladékmentesítés néven a gyakorlatban már megkezdődött a beruházás előkészítése és a tereprendezés.
A szombati megmozdulást azután jelentette be a HKK Civil társaság, miután kiderült, hogy a falu fideszes vezetése még évekkel korábban eladta a félsziget Kenderföldek nevű országos jelentőségű tájképvédelmi övezetnek is minősített terület egy részét, ahol most 45 villa épülhet. Március elején jelentős lakossági felháborodás mellett tartott képviselő-testületi ülést az önkormányzat: az új településrendezési szerződésről szavaztak volna, ami a beruházás megkezdéséhez szükséges. Erről korábban egy videóban is beszámoltunk.
Az ülésen a beruházó arról beszélt, hogy az önkormányzat már évekkel ezelőtt eladta nekik a területet, és az eredetileg szállodát és nagy tömböket tartalmazó terven rengeteget finomítottak azóta. Szerintük a most tervezett 45 villaépület nem lesz nagy, a területen lévő hulladéknak ártalmatlanítását pedig meg is kezdték. A jelentős felháborodás miatt végül a szavazást a polgármester elhalasztotta, hogy megpróbáljanak új, kompromisszumos megoldást találni. A befektető azonban többször is elmondta, hogy a most is érvényben lévő korábbi szabályozási terv sokkal nagyobb beépítést is lehetővé tesz.
„Kivágták a fákat, engedéllyel tették, de azt nem láttuk”
A szombati megmozduláson a felszólalók többek között arról beszéltek, hogy hiába kezdte meg a Cordia a hulladékmentesítést engedéllyel, ők ezt nem látták, csak azt vették észre egyik napról a másikra, hogy elkezdték kivágni a fákat, pontosabban markolókkal kidönteni azokat. Éger Ákos az MTVSZ (Magyar Természetvédők Szövetsége) ügyvezető elnöke szerint pedig a természet nem tudja képviselni az érdekeit, és ezért kell segíteni neki. Mint mondta, több beadványt is készítettek az ügyben, amit be is adtak a Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz és a bírósághoz. Azonban van, amire még mindig nem kaptak választ, például arra, amiben jelezték, hogy az itteni hulladékgazdálkodást nem tartják elfogadhatónak. „Eszmeiségében sem méltó és nem megfelelő a jogszabályoknak sem, amit a Balatonpart, az országos védettségi státusz megkövetelne.”
Ezután Ilosvay György az MTVSZ elnökségi tagja mondta el, hogy „itt most mi arról beszélgetünk és vitatkozunk, hogy itt mindjárt lesz valami és milyen legyen, mekkora legyen, szálloda legyen, üdülő legyen, holott én beszéltem tihanyiakkal, akik mind azt mondták, hogy ne legyen itt semmi”. Emellett arról is beszélt, hogy bár ő személy szerint szeret sátrazni, de megérti, ha valaki inkább szállodába menne. Azt nem tartja elfogadhatónak, hogy ezek a szállodák vagy villaépületek olyan természetvédelmileg jelentős helyekre épüljenek, mint a Kenderföldek.
„Tehát ne egy nemzeti park területére, ne egy volt tájvédelmi körzetre, ne egy balatoni élőhely típusra. Ezt vissza kell állítani és semmit nem építeni.”
Mint Éger elmondta, a Kenderföldeken egy gramm talajban milliárdnyi szerves anyag található. „Nekik aztán tényleg nincs hangjuk, segíteni kell nekik, mert ha a Kenderföldek ilyen formájában megszűnik, akkor már mindegy, hogy utána is szép zöld lesz ez a rész, mert befüvesítik. Mert abban a fűben századannyi élő anyag nem található majd meg.”
„Ezt kell tudatosítani magunkban, és ezt kell tudatosítani mindenkiben, hogy hiába zöld egy terület, ha az nem valódi erdő, ha az nem valódi gyep, akkor ott igazi élet már nincsen.”
Hulladékkezelés vagy tereprendezés
Később több helyi felszólaló is arról beszélt, hogy már a 90-es évek óta nézik, ahogy egyesek illegálisan hordják a hulladékot az érintetlen természeti helyekre. Többen is azt mondták, hogy szerintük már az apátság felújításánál is ide hozatta az önkormányzat az építkezési törmeléket, egyrészt mivel a hulladékkezelés költsége jelentős, másrészt mivel a Kenderföldek ezen része nagyon mocsaras, így egy potenciális építkezés előtt egyébként is fel kellene tölteni.
A helyiek emellett azt is kiemelték, hogy pár éve teherautókkal hordták a betondarabokat erre a helyre, és amikor megkérdezték a sofőröket, hogy honnan jöttek, azt mondta mindegyikük, hogy a szemközti Balatonfüredről hordják ide a szállodaépítkezésből megmaradt sittet. „Valami oknál fogva Tihany polgármestere, illetve Tihany önkormányzata azt állítja, hogy ezekkel a betontömegekkel, amit ott látunk, a helyi, deviáns lakosok a Trabantjaik csomagtartójában éjjel lopóztak vele ide, amiből ugye ennyi összejött” – mondta az egyik lakos, aki azt is hozzátette, hogy ez azt jelentené, hogy 35-40 tonna hulladékot raktak le az 1500 fős falu lakosai.
Az önkormányzat ugyanakkor azt állítja, hogy a hulladék a helyiek illegális szemétlerakásából ered, és nem tudni, hogy pontosan kik hordtak oda. A helyiek szeretnék, hogy a Cordia vagy az önkormányzat elvigye a hulladékot onnan, mivel egy előzetes vizsgálat kimutatta, hogy több veszélyes anyag, mint például higany, cink és ólom is található benne. Ez azért is aggasztja az itt élőket, mert a víz áradásával ezek az anyagok és a jelentős mennyiségű mikroműanyag könnyen bemosódhat a Balatonba is, sőt van, aki szerint a hulladék szivárgása már meg is kezdődött, ami miatt elkezdett kipusztulni a helyi nádas egy része.
Fülöp Bence építőmérnök arról beszélt, hogy szerinte a helyszínen „nem igazán hulladékgazdálkodás történik, hanem tereprendezés, feltöltés, és előkészítése a beruházásnak. Ez a törvényeknek a kijátszása, átverése, tehát ez nem hulladékgazdálkodás, ez a hulladékgazdálkodás megcsúfolása.” Emellett ő is kiemelte annak a veszélyeit, hogy olyan területen nem szabadna hulladékot elhelyezni ahol élő víz van a közvetlen közelben. „Ezt a területet öt év múlva valakinek el fogják adni, aki már nem emlékszik arra, hogy hulladék van alatta, és valami fog történni azokkal a hulladéktestekkel, amit itt elhelyeznek.” Ezért szerinte is inkább a hulladék elszállítása lenne az ideális megoldás, illetve az egész terület rekultiválása, majd visszaadása a természetnek.
Fogalomzavarok
Végül voltak páran akik reagáltak Tósoki Imre polgármester korábbi kijelentésére is, miszerint az, aki tihanyi, az ő, nem pedig az önkormányzati ülésen is megjelent helyiek. Volt aki arról beszélt, hogy „egy kis fogalomzavar alakult ki arról, hogy érdemileg ki a tihanyi, ki a nem tihanyi, meg vannak jobb tihanyiak, kevésbé jobb tihanyiak”.
„Én azt tudom mondani, hogy az az úgymond tihanyi lakos, aki Tihanyban lakik, de ebben részt vett, hogy ez az 50 ezer köbméter szemét ide kerüljön, azt én nem tartom Tihanyinak.”
De volt, aki azt jegyezte meg, hogy nagyon jól hangzik, hogy a polgármester magát tartja tihanyinak, de akkor neki „tényleg a tihanyi érdekeket kellene képviselnie, tűzön-vízen át, tök mindegy, hogy mennyit fizetnek az ellenkezőjéért”.
