Az elmúlt hetek turbulens belpolitikai történései előtt visszatérő eleme volt a kormányzati propagandának a „nagy segítség ez a magyar családoknak” fordulat. Úgy is, hogy már tavaly tudni lehetett, ha pénzről van szó, a magyar családok nagy segítség helyett csak csúnyán elinflálódott családtámogatást és szja-kedvezményt kapnak. Ehhez képest például az egy gyerek után 2008 óta járó 12 200 forintos családi pótlék vásárlóértéke tavaly nyáron már csak 6786 forint volt (a bevezetéskori vásárlóértékből kiindulva), és év végéig tovább csökkent.

Az idei év első két hónapjának pénzügyminisztériumi jelentéseiből úgy tűnik, hogy a 2024-es költségvetés hasonlóan nagy segítség lesz. A részletes államháztartási adatokból a Családügyi és normatív támogatások, valamint a Lakástámogatások fő sorokat néztük meg.

Már az előirányzat sem ígért sokat: a mindenféle családtámogatásokat 8 százalékkal emelték volna 2023-hoz képest – a tavalyi infláció ennek több mint duplája, 17,6 százalék volt –, a lakástámogatások előirányzatát pedig a tavalyi 444 milliárd forint nagyjából 40 százalékára, alig több mint 180 milliárdra csökkentették. Vagyis láthatóan a pénzügyi kormányzat is úgy kalkulált, hogy az úgynevezett CSOK Plusz valójában CSOK Mínusz lesz, és jelentősen szűkíti a lakástámogatások mennyiségét.

Még rosszabb a helyzet, ha megnézzük a fenti grafikon két kisebb adatsorát, vagyis az első kéthavi teljesülést részletesebben is. Január-februárban a lakástámogatások a tavaly január-februári mindössze 14,4 százalékát érték el – az éves előirányzatnak a 12 százalékát sem –, és bár a családügyi és normatív támogatások 3,9 százalékkal meghaladták a 2023-ast, a növekedés lényegében egyetlen tényezőnek köszönhető (és csak feleakkora, mint az előirányzott támogatásnövekedés).