Peter Pellegrini, a szlovák koalíció jelöltje a vártnál jóval simábban nyerte a szlovák elnökválasztást. A szavazatok 93 százalékának összeszámolása után Pellegrini 55, a liberális, nyugatos Ivan Korčok 45 százalékon áll. A Hlas elnökének előnye behozhatatlan.

Peter Pellegrini hiába végzett az elnökválasztás első fordulójában a második helyen öt százalékpont különbséggel lemaradva Ivan Korčok mögött, neki voltak nagyobb tartalékai.

A koalíciós társ Szlovák Nemzeti Párt az első fordulóban a harmadik helyen végzett, ezzel a további küzdelmekből kiesett Štefan Harabint támogatta. A szélsőjobboldali jelölt 11,73 százalékot szerzett. Harabin azonban nem tette meg azt a szívességet, hogy híveit Pellegrini támogatására szólítsa fel, ehelyett arról beszélt, hogy szavazói intelligens emberek, akik el tudják dönteni, kire szavazzanak szombaton.

Az első fordulóban szerény, 2,91 százalékkal negyedik helyen végzett magyar jelölt, Forró Krisztián a Magyar Szövetség elnökségét megkerülve döntött Pellegrini támogatása mellett. Ezt közös sajtótájékoztatón jelentették be, miközben másnap Ivan Korčokkal kellett volna találkoznia, hogy az esetleges támogatásról tárgyaljanak. a szlovák elnökválasztások történetében a magyar párt most először szólított fel a nyugatos jelölttel szembeni szavazásra.

Az magyar közszolgálati csatorna nyíltan kiállt Peter Pellegrini mellett, a vele készült alákérdezős interjút szerda estétől folyamatosan sugározták, miközben csütörtökön kampánycsend kezdődött Szlovákiában. A 420 ezer szlovákiai magyar jó része az M1-ből tájékozódik.

Azt nem tudni, hogyan hatott a magyarok szavazási kedvére, hogy Robert Fico koalíciós partnere, a Szlovák Nemzeti Párt pénteken benyújtott törvényjavaslata alapján „külföldi ügynök” lehet minden szervezet, ami Szlovákiában külföldi támogatást kap. (A törvényjavaslat alighanem a szélsőjobbos Harabin szavazóinak kedvét hozta meg.) Mózes Szabolcs, a Magyar Szövetség elnökségi tagja szerint a tervezet „leginkább a magyar szervezeteket érintené, amelyek különböző magyarországi forrásokból kapnak támogatást kulturális, oktatási, egyházi, közösségépítő vagy egyéb tevékenységre.” Hasonló törvényt Vlagyimir Putyin léptetett életbe Oroszországban még évekkel ezelőtt, hogy felszámolja a civil szférát és a független sajtót, amik megkapják a „külföldi ügynök” címként a külföldi támogatás miatt.