A brit és az amerikai kormány szankciókat jelentett be Irán ellen az Izrael elleni támadás miatt
A brit és az amerikai kormány szankciókat jelentett be Irán ellen az Izrael elleni szombati támadás miatt. A közösen kidolgozott és bevezetett intézkedéscsomag elsősorban az iráni fegyveres erők irányító testületeit, magas rangú vezetőit és kiszolgáló intézményeit érinti.
Irán szombat éjjel – a damaszkuszi konzulátusa ellen két hete végrehajtott, Izraelnek tulajdonított légicsapásra válaszul – több száz drónt és rakétát indított Izrael ellen. Ezek nagy többségét az izraeli légvédelem a szövetséges országok (köztük Nagy-Britannia) légierőivel együttműködve megsemmisítette. Izrael megtorló akcióval fenyegetőzik, Herci Halevi vezérkari főnök pedig hétfőn megerősítette, hogy mindenképpen válaszolni fognak a támadásra.
A londoni külügyminisztérium szerint a szankciók értelmében az érintett személyek nem utazhatnak be Nagy-Britanniába, és londoni székhelyű pénzügyi szolgáltatók nem finanszírozhatják őket. Ez utóbbi tilalom a szankciókkal sújtott iráni katonai intézményekre is vonatkozik.
Új teheráni nukleáris doktrína jöhet
Az iráni Forradalmi Gárda nukleáris biztonságért felelős parancsnoka bejelentette, hogy az Irán elleni izraeli katonai fenyegetések miatt Teherán felülvizsgálhatja a nukleáris doktrínáját.
Ahmad Hagtalab a Tasznim iráni hírügynökség jelentése szerint azt mondta, az iráni nukleáris létesítmények elleni izraeli csapások felvetése miatt elképzelhetőnek tartja, hogy Teherán eltérjen az atomenergia-felhasználást illető „korábbi megfontolásaitól”. Irán kb. 20 éve, titkos atomprogramjának lelepleződése óta váltig állítja, hogy a program kizárólag békés célokat szolgál, és nem törekszik nukleáris fegyver előállítására.
„Ha a cionista rezsim nukleáris központjaink és létesítményeink ellen akar támadni, mi arra az ő nukleáris létesítményeikre kilőtt fejlett rakétákkal adunk biztos és kategorikus választ” – mondta Hagtalab.
Az ajatollahé a végső szó
Teherán nukleáris programjáról – ami a nyugati hatalmak gyanúja szerint potenciálisan katonai célokat is szolgál – Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője mondja ki a végső szót.
Hamenei az elmúlt években többször mondta, hogy Irán nukleáris törekvései békés célúak, és hogy az iszlám köztársaság soha nem törekedett atomfegyverek építésére vagy bevetésére. Az ajatollah a 2000-es évek elején rendeletben tiltotta meg atomfegyverek kifejlesztését. Noha 2019-ben elismerte, hogy Irán rendelkezik „atombombák építésére és felhalmozására” alkalmas technológiával, megismételte, hogy az ilyen fegyverek bevetése „helytelen és vallásilag tiltott”.
Trump és az atomalku
Az USA és a nagyhatalmak 2015-ben írtak alá Iránnal nukleáris megállapodást (JCPOA), ami az iráni nukleáris tevékenység korlátozásának fejében az Iránnal szemben hozott szankciók feloldását tette lehetővé. Donald Trump elnöksége idején az USA 2018-ban kilépett az egyezményből, és szankciókat vezetett be Iránnal szemben, amire Teherán válaszképpen nem teljesítette a megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Bécsben 2021-ben tárgyalások kezdődtek a JCPOA felélesztéséről, de a folyamat 2022 augusztusában megtorpant, és azóta sem történt jelentős előrelépés.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) februári jelentése szerint Irán jelentősen növelte a magas dúsítású urán előállítását. Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója akkor felhívta a figyelmet, hogy Irán továbbra is 60 százalékos tisztaságú uránt dúsít, ami messze meghaladja a kereskedelmi célú nukleáris felhasználáshoz szükséges mennyiséget. Emellett felidézte, hogy Irán nukleáris programjának jelenlegi és volt vezetői szerint a síita államnak megvan a technikai kapacitása atomfegyver előállításához.