A brüsszeli döntéshozók világháborús készülődéssel reagálnak a mostanra kritikussá vált ukrajnai harctéri helyzetre annak ellenére is, hogy a fegyverszállítások stratégiája totális kudarcot vallott az utóbbi évek során – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó az EU-s külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, mára kritikussá vált a harctéri helyzet Ukrajna szempontjából, egyre nagyobb hátrányban vannak Oroszországgal szemben, amiből Brüsszelben igen veszélyes következtetést vonnak le, és „világháborús készülődéssel” reagálnak, így az ülés majdnem minden résztvevője is a fegyverszállítások jövőjéről, egyfajta „kétségbeesett raktárkisöprésről” beszélt.
„Tehát gyakorlatilag a brüsszeli reakció az ukrán szempontból egyre rosszabb hadszíntéri helyzetre az, hogy minél több fegyverszállításra kerüljön sor, sok 100 ezer, sok millió darab lőszerről, fegyverről volt itt szó, sok milliárd euró értékben, holott jól tudjuk, hogy ez a stratégia totális kudarcot szenvedett az elmúlt két évben” – mondta.
Szijjártó szerint „a fegyverszállítások nem vittek közelebb a békéhez, nem javították Ukrajna helyzetét a hadszíntéren, sőt, épp ellenkezőleg (…) A fegyverszállítások csakis a háború meghosszabbításával járhatnak, illetőleg tovább növelik a világháborús eszkaláció kockázatát.”
(Pedig a nyugati támogatás nélkül nem biztos, hogy Oroszország nem tudta volna elfoglalni még Kijevet is. A friss, 61 milliárd dolláros amerikai támogatásnak hála az ukránok megállíthatják az oroszokat, de nagy ellentámadásra nem indokolt számítani.)
Szijjártó szerint a kormány következtetése teljesen eltérő, a béketörekvések megerősítésére lenne szükség, a diplomáciának kell átvennie a fegyverszállítások helyét, kizárólag így lehet elejét venni az újabb áldozatoknak és pusztításnak.
„Úgyhogy mi, magyarok készen állunk minden béketervnek a megvitatására. De világossá kell tenni azt is, hogy a békekonferenciák egyedül akkor tudnak sikeresek lenni, ha ott ül mindenki, aki részt vesz a háborúban” – mondta.
Szijjártó szerint a brüsszeli nyomásgyakorlás erősödésére lehet számítani, elkezdődött az Oroszországgal szembeni 14. szankciós csomag előkészítése. „Azt én nem pontosan értem, hogy ha valami tizenháromszor totálisan kudarcot vall, akkor miért is kell tizennegyedszer ugyanazt megpróbálni” – mondta.
Szerinte a büntetőintézkedések nagyobb károkat okoztak Európának, mint Oroszországnak, ezek az árukat a kontinens lakóinak kellett megfizetniük, így a magyar embereknek is, miközben semmifajta felelősségük nem volt a háború kitörésében.
„Ezért világossá tettem ismételten, hogy minden nyomás ellenére mi egyetlenegy olyan szankciót sem fogunk támogatni, amely a magyar emberekkel fizettetné meg a jövőben is ennek a háborúnak az árát” – mondta.
Szijjártó szerint a szögesen eltérő helyzetértékeléseknek az az oka, hogy Brüsszelben és sok más európai fővárosban azt gondolják, hogy ez az ő háborújuk is. „Én azt gondolom, hogy ez egy nemcsak nagyon veszélyes, de hamis megközelítés is, mert Európa nem áll háborúban. Európát nem érte támadás. Egyetlenegy európai uniós vagy NATO-tagországot sem ért támadás” – mondta Szijjártó, aki szerint Magyarország nem így látja a helyzetet, és elsődleges fontosságúnak tartja, hogy kimaradjon a fegyveres konfliktusból.
Emellett szerinte az EU-ban egyfajta „licitálási hangulat” van, megpróbálnak rálicitálni a NATO-ra és az Egyesült Államokra, és „rossz versenyként” fogják fel az Ukrajnának nyújtandó segítséget, ami óriási baj. (via MTI)