A palesztinpárti diáktüntetések miatt lemondták a diplomaosztót a Dél-Kaliforniai Egyetemen, írja a BBC. Szerdai összesítések szerint az elmúlt egy hétben az Egyesült Államok ötven legnagyobb egyeteméből több mint huszonötben szerveztek tüntetéseket diákcsoportok, a legtöbbet az ország északkeleti partvidékének egyetemein és Kaliforniában.

Az USC diplomaosztó ünnepségén hagyományosan több mint hatvanötezer ember vesz részt. Csak szerdán a rendőrség legalább kilencvenhárom embert állított elő az egyetemen illegális gyülekezés miatt. Az atlantai Emory Egyetemen csütörtök estig huszonnyolc tüntetőt vettek őrizetbe.

Országszerte több tüntetés résztvevőit is előállították a napokban, akik részt vettek palesztinpárti tüntetéseken a nagy amerikai egyetemek kampuszain: egy nap alatt az austini Texasi Egyetemen legalább harmincnégy embert állítottak elő, a Los Angeles-i Dél-Kaliforniai Egyetemen pedig legalább ötvenet. A palesztinpárti - és gyakran Izrael-ellenes felhangú - megmozdulások a múlt héten kezdődtek az amerikai egyetemeken, köztük a Harvardon, a Columbián és a kaliforniai Állami Műszaki Egyetemen is, aminek a Columbia például úgy próbált elébe menni, hogy inkább átállt távoktatásra. Az ottani hallgatók arra szólították fel az egyetemet, hogy vágja el a kapcsolatait az izraeli kapcsolatokkal rendelkező fegyvergyártókkal.

A Dél-Kaliforniai Egyetemen az intézmény biztonsági szolgálata próbálta felszámolni a tüntetést és őrizetbe venni a hangadókat. Austinban a demonstrálók követelték, hogy az egyetem szakítsa meg a kapcsolatait Izraellel, majd élőláncot formálva próbálták megakadályozni a hatóságot a gyülekezés feloszlatásában.

Szerdán az Egyesült Államok szenátusának házelnöke, Mike Johnson állt ki a tüntetők elé a Columbia kampuszán: beszéde nagy felháborodást keltett a tömegben, miután az „antiszemitizmus vírusának” nevezte a demonstrációkat, majd lemondásra szólította fel az egyetem elnökét, amiért szerinte nem védte meg a zsidó diákokat azzal, hogy engedélyezte a tüntetéseket. Texas republikánus kormányzója, Greg Abbott kijelentette, hogy a hatóságok minden esetben őrizetbe veszik a tüntetéseken résztvevő diákokat, és kizárják őket a közfinanszírozott egyetemekről, főiskolákról.

Mindeközben zajlik azoknak a gázai tömegsíroknak a feltárása és elemzése, amikben sebesülten, meztelenül vagy megkötözött kézzel találhattak közel háromszáz palesztin áldozatot - köztük nőket, gyerekeket és időseket - a Nasszer és az Al-Sifa kórházak területén. Az Al-Sifa a Hamász egyik központjaként szolgált a közelmúltig, amíg izraeli behatolás célpontjává nem vált. Az izraeli védelmi erők szerint az Al-Sifa kórház elleni támadásokban kétszáz ember halt meg, de az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője, Ravina Shamdasani szerint a tényleges áldozatok száma ennél jóval magasabb lehet.

A hán júniszi Nasszer kórházat korábban elfoglalta az izraeli hadsereg, de nemrég kivonultak a területről. A védelmi erők állítják, a kórház megszállásakor civileknek - pácienseknek és orvosoknak - nem ártottak. A palesztin polgári védelem szerint kivégzésekre utaló jeleket találtak a kórháznál feltárt tömegsírban talált holttesteken, míg az izraeli hadsereg szerint ugyan kiásták a földből, és megvizsgálták a környéken eltemetett halottakat, de később visszaásták őket. Ők azt mondják: az Izraelből elrabolt túszok holttesteit keresték.

A civilek, fogvatartottak szándékos meggyilkolása háborús bűn.

Az izraeli hadsereg azután indított háborút a Gázai övezetben, hogy a Hamász október hetedikén több ezer embert mészárolt le és több száz embert ejtett túszul Dél-Izraelben. A gázai egészségügyi minisztérium szerint azóta több mint harmincötezer ember halt meg palesztin területen.

A béke akár Netanjahu hatalmának végét is jelenthetné.

Címlapon: Kormányellenes tiltakozók Netanjahu véres arcképével, 2024. április 1-én Jeruzsálemben. Fotó: MENAHEM KAHANA/AFP (BBC, Telex, Al Jazeera)