Kína az elkövetkező napokban egy legénység nélkül űrhajót küld a Hold túlsó, „sötét” oldalára. Ez egy újabb olyan űrmisszió, ami előkészíti az utat ahhoz, hogy a Hold déli pólusán 2030-ig kínai űrhajós is leszálljon, illetve ott egy holdbázis létesüljön.

Pekingnek 2019 januárjában sikerült először a Hold távolabbi, felőlünk mindig láthatatlan oldalára űreszközt eljuttatnia. Ez úttörő lépés volt az űrkutatásban, korábban nemcsak nekik, senkinek sem sikerült a Hold túloldalán landolnia. A kínai holdistennőről elnevezett Csang-o 4 szondájuk landolása óta Kína nagyot lépett előre a holdkutatásban, csökkentve a technológiai szakadékot az Egyesült Államokkal és Oroszországgal szemben.

A következő lépésben, 2020-ban Kína – több mint négy évtized óta először – mintákat hozott a Hold innenső oldaláról. Ez szintén történelmi küldetés volt, első ízben történt meg, hogy egy személyzet nélküli űrhajó biztonságosan visszatért a Földre a Hold felszínéről.

Kína várhatóan ezen a héten indítja el a Csang-o 6-ot a 2020-as küldetés tartalék űrhajójának felhasználásával. Ez ismét a Hold túloldalára megy, onnan talaj- és kőzetmintát hoz a Földre. Mivel nem lesz közvetlenül látható a földi irányítóközpontból, 53 napos küldetése során egy, a Hold körül keringő műholdra kell támaszkodnia, beleértve a Hold túloldaláról történő, eddig még soha meg nem kísérelt felemelkedést a hazafelé vezető úton. A kínai küldetések azért is stratégiai fontosságúak, mert a Hold túlsó oldala fontos állomás lehet a távolabbi bolygók eléréséhez, afféle töltőállomásként, továbbindítóként működhet.

Ugyanez az átjátszó műhold fogja támogatni a Csang-o 7 és a Csang-o 8 személyzet nélküli űrhajók küldetését 2026-ban, illetve 2028-ban, amikor Kína megkezdi a Hold déli sarkának vízfeltárását és egy kezdetleges előőrs kiépítését Oroszországgal közösen. Kína célja továbbra is az, hogy 2030-ban űrhajósai landoljanak a Holdon.

Peking sarkvidéki tervei aggasztják a NASA-t, amelynek adminisztrátora, Bill Nelson többször is figyelmeztetett arra, hogy Kína minden vízkészletet a sajátjaként követelne magának. Peking azt állítja, hogy továbbra is elkötelezett a minden nemzettel való együttműködés mellett a „közös jövő” építésében.

A Chang-o 6-on Kína Franciaország, Olaszország, Svédország és Pakisztán, a Chango 7-en pedig Oroszország, Svájc és Thaiföld hasznos terheit fogja szállítani. A NASA-t az amerikai törvények tiltják a Kínával való bármilyen közvetlen vagy közvetett együttműködéstől, írja a Reuters.