Magyarországon 2004 óta tartanak európai parlamenti választásokat, de ilyen sok párt még soha nem akart mandátumot szerezni. Most 11 párt indul, közülük négyen most először:

• Megoldás Mozgalom
• Második Reformkor
• Mindenki Magyarországa Néppárt
• Tisza Párt

Három olyan párt van, amelyik már indult korábban, de jelenleg nincs képviselőjük az EP-ben:

• LMP – ez már a negyedik indulása a pártnak, mandátumot csak 2014-ben szereztek, az se volt sikertörténet. Képviselőjük, Meszerics Tamás 2018-ben kilépett a pártból.
• Magyar Kétfarkú Kutya Párt – öt évvel ezelőtt indultak először, 2,62 százalékot értek el
• Mi Hazánk – ők 3,29 százalékot szereztek 2019-ben.

A 2019-ben EP-be jutott pártok mindegyike indul, bár itt volt egy kis átrendeződés:

• Fidesz (2019-ben 13 mandátum)
• DK-MSZP-Párbeszéd (2019-ben a DK 4, az MSZP-Párbeszéd 1 mandátumot szerzett)
• Momentum (2 mandátum)
• Jobbik (1 mandátum)

A Fidesz eddig az összes EP-választást megnyerte, és bár a felmérések szerint a kegyelmi ügy után vesztett szavazókat, veresége az elképzelhetetlen kategóriába tartozik.

Az első két EP-választáson az MSZP még kormányon volt, bár nyerniük sosem sikerült. És vélhetően már nem is fognak. A 2019-es EP-választáson a Párbeszéddel indultak közösen, de a mandátumot szerzett Ujhelyi István (akkor még) a szocialisták politikusa volt. Most a DK-val és a Párbeszéddel indulnak közösen. Valós erejüket jelzi, hogy a legelőkelőbb helyen szereplő jelöltjük az ötödik Tüttő Kata

A Medián felmérése szerint a Fidesz, a Tisza Párt és a DK-MSZP-P lehet csak biztos a mandátumszerzésben. Az 5 százalékos bejutási küszöbön billeg a Kutyapárt, a Momentum és a Mi Hazánk, a többieknek esélyük sincs. A legnagyobb kieső lehet az európai parlamentben 2009 óta folyamatosan jelen lévő Jobbik.

A választás számos izgalmas kérdést tartogat, közülük is talán a legfontosabb?

1. Kénytelen-e minden idők leggyöngébb EP-választási szerelésével szembenézni a Fidesz? A 2004-es választáson kívül a listájuk mindig 50 százalék fölött végzett. 2004-ben még ellenzéki pártként 47,4 százalékot értek el, a Medián felmérése szerint most 45 százalékon állnak.
2. Ki lesz az ellenzék vezető ereje? Éppen az előző európai parlamenti választás volt az, amelyiken az MSZP-t megelőzve egyértelműen a DK lett az ellenzék vezető ereje. Nagy kérdés, hogy meg tudják-e ismételni ezt a teljesítményt. A fent ismertetett mediános felmérés szerint a Tisza Párt megjelenésével erre esélyük sincs. Az más kérdés, hogy a DK szerint Magyar Péter pártja nem feltétlenül számít ellenzékinek. Ahogy Dobrev Klára fogalmozott Magyarra (és kicsit Márki-Zay Péterre) utalva a hétfői salgótarjáni gyűlésén: „Azt hívjuk ellenzékinek, aki Orbánt és a kormányt akarja leváltani. Aki az ellenzéket akarja leváltani, azt máshogy nevezzük.”
3. Hány párt kerül be az EP-be? 4-4-6-5. Sorrendben ennyi magyar párt szerzett mandátumot 2004-től az EP-ben, és a mostani felmérések szerint nem lenne különösebb meglepetés, ha ezúttal csupán hárman jutnának be. A Momentum történetének legsúlyosabb válságával nézne szembe ebben az esetben, hiszen öt évvel ezelőtt 10 százalékot és két mandátumot szereztek. A Kutyapárt és a Mi Hazánk ugyan 2019-ben nem érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalékot, de Magyar Péter pártjának megjelenése előtt már-már az volt a kérdés, összejöhet-e a két mandátum.