• Sz. Bíró Zoltán történész szerint Vlagyimir Putyin a politikai mendemondákat akarta minimalizálni azzal, hogy a ciklus elején lecserélte védelmi miniszterét.
  
• A vezérkari főnök a helyén maradt, Andrej Belouszovnak a harctéri eseményekkel nem lesz dolga.
• Putyin egy régi emberét, a konteók nagy szerelmesét is lecserélte.
• Közben az oroszok támadják Harkiv megyét, a betörés meglepte az ukránokat.
• Rácz András Oroszország-szakértő szerint az oroszok biztonsági zónát akarhatnak kialakítani a határ mentén.
• A háború eszkalációját észre fogjuk venni.
• Onnan is lehet tudni, hogy nincs világháborús veszély, hogy nem menekülnek a fideszes politikusok és a gazdasági szereplők.
  

Meglepő cserét hajtott végre Vlagyimir Putyin az orosz védelmi minisztérium élén: Szergej Sojgu helyére Andrej Belouszov gazdasági csúcsszakember került, akinek katonai múltja nincs, kiterjedt gazdaságpolitikai tapasztalatai és kapcsolatai viszont vannak – mondta a 444-nek Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő.

Belouszov első miniszterelnök-helyettesként eddig a kormány gazdaságpolitikai blokkját felügyelte, és már a háború előtt is az volt a meggyőződése, hogy az állam mélyen és kiterjedten beavatkozhat a gazdaság folyamataiba. Ez a „dirigista” szemlélet az elnöktől sem állt távol.

Sz. Bíró úgy gondolja, az ő pozícióba helyezése azt mutatja, hogy

Putyin elhúzódó háborúra készül,és arra, hogy ennek kimenetelét a szemben álló felek erőforrásai közötti különbségek fogják eldönteni. Belouszovtól azt várja, hogy biztosítsa ehhez a gazdasági hátteret, és hatékonyan irányítsa a hadiipari termelést. Vagyis a katonáknak folyamatosan legyen elegendő lőszerük és fegyverük.

Rácz András történész, Oroszország-szakértő, a Berlinben működő Német Külpolitikai Társaság kutatója és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója is azt a következtetést vonta le a kinevezésből, hogy az orosz felsővezetés azzal számol, hogy a háború a jelenlegi intenzitásával elhúzódik, a gazdaságot pedig képessé kell tenni annak fenntartására.

Oroszország egyre inkább átáll a hadigazdálkodásra. A költségvetés 30 százalékát katonai kiadásokra fordítják, ami máshonnan hiányzik, de rövid- és középtávon pozitívan hat a növekedésre. „A katonákat, illetve haláluk esetén a családjaikat nagyon jól megfizetik, és az állam vásárlóerőt is generál azzal, hogy nagyon sok pénzt tesz a háborúba. Ez önmagában is pörgeti a gazdaságot” – tette hozzá Rácz András.

Sz. Bíró Zoltán azt mondja, nem tudni, mikor jutott Putyin arra a következtetésre, hogy hosszú lesz a háború – szakértők szerint nem kizárt, hogy 2026-27-ig eltart –, de ha az elmúlt fél-egy évben, akkor praktikus volt megvárni a cserével az új elnöki ciklusa indulását.