Kína kétnapos hadgyakorlat azonnali megkezdését jelentette be Tajvan körül. Erről Pekingben a hivatalos kommunikációban nyíltan is büntetésként beszélnek, amivel az új, szeparatistának tekintett tajvani elnök beiktatását kívánják megtorolni. Tajvan válaszul készenlétbe helyezte a tengeri, légi és szárazföldi erőket, és irracionális provokációval, valamint a regionális béke és stabilitás megzavarásával vádolja Kínát.

A januárban megválasztott Lai Csing-tét hétfőn iktatták be, az új tajvani elnök ugyanahhoz a szuverenitáspárti Demokratikus Haladó Párthoz (DPP) tartozik, mint az elődje.

A kínai állami sajtó csütörtök délelőtt arról számolt be, hogy a Joint Sword-2024A hadgyakorlat lényegében teljesen körülöleli Tajvan szigetét: a Tajvani-szoros mellett a szigetről északra, délre és keletre is lesznek műveletek. A kínai hadsereg, a haditengerészet, a légierő és a rakétakilövő egységek egyaránt részt vesznek a hadgyakorlatban.

Ez nagyjából ugyanaz a tengeri terület, ahol 2022-ben Kína szintén nagyszabású hadgyakorlatokat tartott, akkor éppen Nancy Pelosi akkori amerikai házelnök tajvani látogatása jelentette a hivatkozási alapot. Tavaly aztán a tajvani elnök amerikai látogatása miatt ismételték ezt meg, Tajvan blokádját és egy invázió előkészületeit. is szimulálva. Ehhez képest most annyi az újdonság, hogy ezúttal több, Tajvanhoz tartozó kisebb sziget közelében is lesznek kínai hadműveletek. Ezeket a szigeteket az utóbbi időben egyre több kínai fenyegetés éri.

Amerikai katonai kommentárok szerint Kína fenyegetéseit ugyan komolyan kell venni, de küszöbön álló támadástól azért nem tartanak. Mindenesetre Japán is kifejezte aggodalmait: bejelentették, hogy felveszik a kapcsolatot Pekinggel, hogy „közvetlenül és egyértelműen” közöljék Kínával a béke és stabilitás fenntartásának fontosságát a Tajvani-szorosban.

A januári tajvani választás tétjéről és az ország közelmúltbeli történelméről az év eleji helyszíni riportunkban írtunk.

(Guardian)