Egynapos új-kaledóniai tárgyalásai után a francia elnök bejelentette, hogy elhalasztják az erőszakos tiltakozást kiváltó választójogi reform életbe léptetését a Franciaországhoz tartozó csendes-óceáni szigetcsoporton, és új politikai megoldásra törekszenek.

Emmanuel Macron – aki Új-Kaledónia székhelyén, Numéában helyi politikai vezetőkkel tárgyalt – közölte: végső célja továbbra is az intézkedés törvénybe iktatása, de csak akkor, ha visszatér a béke, és sikerül szélesebb tervet kidolgozni a szigetcsoport jövőjéről. „Ezt a reformot nem léptetjük életbe erőszakkal” – mondta.

Az erőszakba fulladó tiltakozások azután törtek ki, hogy a francia kormány szavazati joggal ruházta fel a terület több ezer, magát európainak valló, többségében francia lakosát, akik legalább tíz éve élnek ott, és ezt a kanak őslakosok a központi befolyás növelésére tett kísérletként értékelték. Gérald Darmanin belügyminiszter helyzetjelentése szerint a zavargásokban hatan meghaltak, köztük két csendőr, és csak a rendfenntartók közül 86-an sebesültek meg.

Macron, aki reggel érkezett a szigetcsoportra, azt mondta, elsődleges feladatának tekinti a nyugalom helyreállítását az erőszak és a rendzavarás sújtotta területeken, valamint a politikai párbeszéd elősegítését. Közölte, hogy feloldják a rendkívüli állapotot, amint elbontják az úttorlaszokat, majd egy hónapon belül felmérik a helyzetet, és döntenek a megvalósítandó intézményi reformokról.

Macron szerint a választójogi reformnak megvan a demokratikus legitimitása, miután a törvényhozók Párizsban elfogadták, és nem volt kétség a 2021-es népszavazás legitimitása kapcsán sem, amin a túlnyomó többség a függetlenség ellen szavazott.

A függetlenséget támogató pártok bojkottálták a referendumot, és sok őshonos elutasította a részvételt a Covid-19-járványra és más okokra hivatkozva. Más helyi vezetők a választójogi reform felfüggesztését támogatják, hogy legyen idő szélesebb párbeszédre a szigetcsoport jövőjéről.

A több évi erőszaknak véget vető és fokozatos autonómia felé vezető 1998-as Numéai Egyezmény értelmében befagyasztották a választói névjegyzéket. Az egyezmény 2021-es lejárta és a kanakok népszavazási bojkottja politikai zsákutcához vezetett.

Macron sajnálja, hogy nincs közös álláspont Új-Kaledónia jövőjét illetően. Elismerte, hogy nőttek az egyenlőtlenségek, és csúnya rasszista megnyilvánulások fordultak elő a tüntetéseken.

Új-Kaledónia a világ harmadik legnagyobb nikkelkitermelője, de az ágazat válságban van, és minden ötödik lakos a szegénységi küszöb alatt él a súlyos gazdasági egyenlőtlenségek sújtotta tengerentúli területen. (MTI)