• Brüsszelben vitatkoztak az uniós pártcsaládok csúcsjelöltjei.
• Ursula von der Leyen nem zárta ki a szélsőjobboldallal történő együttműködést.
• Nicolas Schmit fasisztának nevezte Vlagyimir Putyin rendszerét.
• A liberális jelölt kitiltaná a 15 év alattiakat az online térből.
• A NATO-ellenes szélsőbaloldali résztvevő Ukrajna helyett Gázát priorizálta.
• Ketten is kijelentették, hogy megvonnák Orbán Viktor vétójogát.

Két héttel az európai parlamenti választások előtt szervezett csúcsjelölti vitát az Európai Műsorszolgáltatók Uniója (EUB) és az Európai Parlament csütörtök délután Brüsszelben. A vitán olyan politikusok vettek részt, akiket pártcsaládjaik az Európai Bizottság elnöki pozíciójába delegálnának. Mivel a vitára csak egy politikust lehetett küldeni, a liberálisoknak és a zöldeknek választaniuk kellett csúcsjelöltjeik közül. A vitán öten vettek részt:

• Ursula von der Leyen a mérsékelt jobboldali Európai Néppártból (EPP),
• Nicolas Schmit a szociáldemokrata Európai Szocialisták Pártjából (PES),
• Sandro Gozi a liberális Renew Europe-tól,
• Terry Reintke az Európai Zöldektől
• és Walter Baier a szélsőbaloldali Európai Baloldaltól.

Két pártcsalád képviselője viszont hiányzott a vitáról, miután a nacionalista-konzervatív Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) és a szélsőjobboldali-oroszbarát Identitás és Demokrácia (ID) nem állított csúcsjelöltet, így a szabályok szerint politikust sem delegálhatott a vitára.

A politikusok hat szakpolitikai témában vitáztak egymással, emellett egy egyperces, úgynevezett „spotlight” blokk keretében lehetőséget kaptak a választók direkt meggyőzésére is. A moderátorok pedig személyre szabott kérdésekkel készültek a bemutatkozó politikusoknak.

A résztvevők

Von der Leyen bemutatkozásában élete legjobb élményének nevezte a mostani választási kampányt. Azt mondta, hogy lenyűgözték a fiatalok, akik egyébként Európa leglelkesebb támogatói. A választók mindenhol arról beszéltek neki, hogy erős Európát akarnak, ezért akar továbbra is ezen dolgozni.

Moderátori kérdésre nem zárta ki az együttműködést Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel és pártcsaládjával, az ECR-ral. Azt mondta, hogy ha Meloni továbbra is kitart Ukrajna- és Európa-barátsága mellett, akkor szóba kerülhet a választás utáni együttműködés. Előbb azonban meg kell várni a választás eredményét. Emellett megvédte Izrael melletti gyors kiállását, amit szükséges lépésnek nevezett. Szerinte a konfliktusban fegyverszünetre és kétállami megoldásra van szükség.

Schmit bemutatkozásában azt mondta, az emberek életkörülményeit akarja javítani, valamint tisztességes bérekért, minőségi munkahelyekért és a nők egyenlőségéért akar dolgozni. Arra kérte a nézőket, hogy szavazzanak a szociáldemokratákra, ha a nagy változások korában erős Európát akarnak.

Miután a moderátorok rákérdeztek, hogy munkaügyi és szociális biztosként mit tett ezekért a célokért az elmúlt öt évben, az uniós minimálbért és a platformdolgozók jogainak védelmét hozta példaként. Tagadta, hogy brüsszeli munkája során elvesztette volna a kapcsolatot a való világgal, és vörös vonalnak minősítette az ECR-ral és ID-val történő együttműködést. Kijelentette, hogy – szemben a Néppárttal – sosem paktálna le a szélsőjobboldallal.A bemutatkozó videó szerint már 37 maratont teljesítő Gozi erősebb Európát szorgalmazott rövid beszédében. Azt mondta, hogy muszáj cselekedni, mert Európa hatalmas kihívások előtt áll. Emellett odaszúrt von der Leyennek, amikor arról beszélt, hogy nem érti, a Néppárt miért működne együtt az Európa-ellenes ECR-ral.

Viszont amikor a szélsőjobboldali Geert Wilderssel koalíciós kormányba tartó holland liberális pártról kérdezték, már nem volt ennyire magabiztos. Nem is ígérte meg Mark Rutte pártjának kizárását a liberális pártcsaládból. Azt mondta, hogy szerinte végül nem áll majd össze ez a kormány.

A német Reintke a szélsőjobboldal előretöréséről és a zöld ügyek képviseletéről beszélt bemutatkozásában. Azt mondta, hogy nem akarják ugyanazt a hibát elkövetni, mint az 1920-as évek német liberálisai és konzervatívai, akik nem vették komolyan a szélsőjobboldal fenyegetését. Szerinte Európa jobbra tolódása a zöld ügyek szempontjából is katasztrofális lenne.A moderátorok a hatalmas gazdatüntetéseket kiváltó német zöldpárti intézkedésekre utalva megkérdezték tőle, hogyan hangolná össze a zöld átállást a gazdák érdekeivel. Konkrét választ nem adott, de annyit elismert, hogy néhány kérdésben pragmatikusabban kellene politizálnia a zöld pártoknak.

Baier bemutatkozásában azt mondta, büszke rá, hogy munkáscsaládból származik, ezért tudja, mit jelent a szociális egyenlőtlenség. Célja, hogy az egyenlőtlenségeket leküzdje, a neoliberális rendszert pedig megváltoztassa.

NATO-ellenes nézetei miatt megkérdezték tőle a moderátorok, hogyan zárná le az ukrajnai háborút. Azt válaszolta, hogy a konfliktust nem lehet megoldani a harctéren, ezért fegyverszünetre van szükség. Európának ebben a folyamatban diplomáciai szerepet kellene játszania, de szerinte az Unió semmit sem tesz ezért.

Biztonságpolitika

Az orosz-ukrán háború a vita szakpolitikai blokkjait is dominálta. Gozi arról beszélt, hogy Ukrajnának nyernie kell, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll majd meg az ukrán határon. Szerinte a kialakult biztonságpolitikai helyzet miatt szükség van a közös európai védelmi politikára is, amin Emmanuel Macron francia elnök és Kaja Kallas észt miniszterelnök már sokat dolgozott.

Schmit fasisztának nevezte a moszkvai rezsimet, majd arról beszélt, hogy ha most nem leszünk bátrak, akkor az oroszok közvetlenül a küszöbünkön lesznek. Baier megszólalására reagálva azt mondta, hogy mindenki békét akar, de nem Putyin feltételeivel. Szerinte az orosz elnök sztálini politikájának nem lehet engedni.

Baier azt mondta, hogy bár biztonságos, szuverén Ukrajnát szeretne, a helyzetet nem a mostani módon, hanem politikai úton kell megoldani. Mivel hiába költenek sokkal többet katonai célokra a NATO-tagállamok, mint Oroszország, ez láthatóan nem vezet eredményre. Baier Ukrajna után – a közönség lelkes tapsával kísérve – gyorsan átváltott a gázai helyzetre. Arról beszélt, hogy senki sem említi Gázát, majd felháborodottan uniós szankciókat követelt.

Von der Leyen reakciójában elismerte, hogy a gázai helyzet drámai, de hozzátette azt is, nem szabad elfelejteni, hogyan kezdődött a konfliktus. Azt mondta, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, de a nemzetközi jog szabályait neki is be kell tartania. Szerinte a helyzetet csak a két állami megoldás rendezheti, azért kell dolgoznia az Uniónak is.

Intézményi reformok, bevándorlás

A vita másik fontos témája az Unió intézményrendszerének esetleges reformja volt. Gozi és Reintke is uniós állam- és kormányfők egyhangú tanácsi szavazásának megszüntetését követelte.

Utóbbi azt mondta, hogy olyan fordulóponthoz érkezett Európa, amikor a sok nemzeti szintű projekt helyett több európaira van szükség. Emiatt az olyan politikusoknak, mint Orbán Viktor, nem lehet vétót biztosítani. A német politikus szerint a szélsőjobboldali politikusok jelentik a legnagyobb biztonsági kockázatot az Unióra, mert destabilizálni akarják a közösséget, valamint Putyinnak és Kínának dolgoznak.

Utóbbi csoportra a bevándorlással kapcsolatos blokkban is utalt Reintke. Azt mondta, hogy az általuk gerjesztett toxikus populista vita nem vezet megoldáshoz. Reintke szerint fel kell ismernünk, hogy öregedő társadalomban élünk, ezért szükség van a bevándorlásra.

A politikussal majdnem minden vitapartnere egyetértett a témában, egyedül von der Leyen volt egy fokkal szigorúbb. A néppárti jelölt arról beszélt, hogy nem az embercsempészek, hanem az európaiak döntik el, ki is milyen feltételekkel jöhet be a kontinensre. Akiknek pedig erre nincsen joga, azokat nem szabad beengedni.

Klímavédelem, innováció

A klímavédelmi blokkban az előzetes várakozásoknak megfelelően Reintke volt a középpontban. A zöld ipari egyezmény és az uniós mezőgazdasági politika reformjának szükségességéről beszélt, miközben infrastrukturális beruházásokat is követelt. Gozi pedig arról beszélt, hogy „a zöld fáradtságot nem engedhetjük meg a magunknak”.

Az uniós klímavédelmi politikát von der Leyen vette védelmébe. A Bizottság elnöke arról beszélt, hogy az Európai Unió 2050-re akar klímasemlegessé válni, ehhez pedig már kész is az ütemterv. Most a végrehajtáson a sor. Konkrét eredményként pedig azt említette, hogy 2023-ban először fordult elő, hogy több energiát termeltek az Unióban szélerőművekkel, mint gáz segítségével.

Zárásként az innovációs és technológiai kihívásokról vitáztak a politikusok. A blokkban a TikTok jutott központi szerephez, de a legerősebb állítást Gozi fogalmazta meg. A liberális politikus ugyanis bejelentette, hogy 15 éves kor alatt senkit sem engedne hozzáférni az online térhez.

És ki lesz az új elnök?

Könnyen előfordulhat, hogy végül a vita résztvevőinek egyike sem kerül a Bizottság élére, ugyanis az elnök kiválasztásában az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács is részt vesz.

A csúcsjelölti rendszer a 2014-es bevezetése óta felemásan teljesített. Jean-Claude Junckert 2014-ben megválasztották a Bizottság elnökének, míg Manfred Weber 2019-es jelöltsége már a Tanácsban elbukott. A közvélemény-kutatások alapján magabiztosan vezető néppárti csúcsjelölt, von der Leyen esetében egyelőre mindkét opció elképzelhető.

Amennyiben a második verzió valósul meg, lehetetlen előre megjósolni, ki lehet a Bizottság következő elnöke. Von der Leyen személye a bizonyíték, hogy ha a Tanács „füstös” szobáiban úgy határoznak, akár egy Brüsszelen kívülről érkező politikus is vezetheti a Bizottságot. A német védelmi miniszterként dolgozó politikust többnapos casting után, konszenzusos jelöltként javasolta a pozícióra a Tanács. Az Európai Parlament végül nagyon szűk, kilencfős többséggel választotta meg.

Brüsszeli kiutazásunkat az Európai Parlament támogatta.