• A júniusi európai parlamenti választások után új elnöke lesz az Európai Bizottságnak.
• A pártcsaládok csúcsjelöltjeiket delegálják a pozícióra.
• A legtöbb esélye a jelenlegi elnöknek, Ursula von der Leyennek van.
• Azonban mégis előfordulhat, hogy a befutó egy még ismeretlen külső szereplő lesz.

Júniusban véget ér a 2019–2024-es uniós ciklus. Az európai parlamenti választások után újraosztják az intézményekben a vezető pozíciókat, így az Európai Bizottság elnökét is megválasztják.

Az európai pártcsaládok harmadik alkalommal jelölték ki előzetesen, hogy mely politikusaikat delegálják a Bizottság élére. A regnáló elnök legesélyesebb kihívója egy luxemburgi biztos, de könnyen lehet, hogy végül egyikük sem kerül a Bizottság élére, ugyanis az elnök kiválasztásában az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács is részt vesz.

Háborús idők háborús elnöke

Az Európai Parlament legnagyobb pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) Ursula von der Leyent, a Bizottság jelenlegi elnökét indítja csúcsjelöltként. Erről március elején döntött a párt kongresszusa.

Von der Leyen 2019-ben brüsszeli tapasztalat nélkül, szinte a semmiből lett elnök. Az EP-választást megnyerő EPP csúcsjelöltje a német Manfred Weber volt, akit azonban többen nem támogattak a Tanácsban, így megindult a többnapos casting. Konszenzusos jelöltként végül a német védelmi miniszterként dolgozó von der Leyent javasolta a pozícióra a Tanács. A politikust szűk, kilencfős többséggel választotta meg az Európai Parlament.

Von der Leyen hamar berendezkedett a Bizottság főépületében, a Berlaymont-ban. Erős kézzel vette át a 30 ezer munkavállalót foglalkoztató mamutszervezetet, és közben sokkal nagyobb tempót diktált, mint elődei. Szinte mandátumának első percétől krízismenedzserré vált, 2020 elején ugyanis kitört a koronavírus-járvány, két évvel később pedig Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A háborúban meglátta a lehetőséget az egykori védelmi miniszter, aki nemcsak villámgyorsan az ukránok oldalára állt, hanem azért is mindent megtett, hogy az Unió a megtámadott ország legfontosabb nemzetközi szövetségesévé váljon. Az ukránok végsőkig tartó támogatását és az európai védelmi képességek fejlesztését hangsúlyozó von der Leyen népszerűsége is növekedni kezdett. Egyre többen gondolták úgy, hogy háborús időkben háborús elnökre van szükség.

Azonban nem támogatja mindenki az elnököt. A leghangosabb kritikusa Orbán Viktor, aki szerint a Magyarországnak járó uniós források egy részét befagyasztó elnök az elmúlt években Soros emberévé vált, de a Politico forrásai szerint Emmanuel Macron francia elnök szemét is szúrja von der Leyen túlzott önjárósága.

Utóbbi tulajdonságához kötődik az elnök legnagyobb botránya. A New York Times beperelte von der Leyenéket, miután a Bizottság nem hozta nyilvánosságra az elnök sms-eit, amelyeket a Pfizer gyógyszeróriás vezérigazgatójával váltott. Az amerikai lap szerint von der Leyen egyedül tárgyalta le a második körös, több milliárd eurós uniós vakcinabeszerzést, majd kész tények elé állította a tagállamok vezetőit, akik végül formálisan is jóváhagyták az üzletet.