Csütörtökre Dobrev Klára, a DK európai parlamenti listavezetője újabb sajtótájékoztatót hirdetett meg a Sulyok-ügyben. A politikus két napja jelentette be, hogy feljelentést tesz, miután az államfő még szegedi ügyvédként részt vett zsebszerződéses földügyletekben, azaz abban, hogy 1990 után külföldi állampolgárok a törvényi tiltás ellenére magyarországi termőföldet szerezhessenek. Sulyok Tamás hivatala cáfolatot adott ki az ügyben, és azóta már azt is tudjuk, hogy egy 2002-es szerződés volt az első, ahol Sulyok neve ellenjegyző ügyvédként felbukkant.

Dobrev a mostani sajtótájékoztatóján azt jelentette be: különösen nagy kárt okozó csalás bűncselekményi gyanúja és hivatali kötelesség megszegésével elkövetett hivatali visszaélés bűncselekményi gyanúja miatt feljelentést tesz Sulyok Tamás ügyében Polt Péter legfőbb ügyésznél. A politikus ezt elsősorban olyan tényekre alapozta, amiket lapunk két napja, a botrány kirobbanása után írt meg az ügyletben érintett osztrák üzletemberek és Sulyok Tamás kapcsolatáról (illetve arról, hogy mik is voltak azok a zsebszerződések).

Nevezetesen arra, hogy Sulyok Tamás az alsó-ausztriai lakcímű Kirchmayr-fivérek (Ernst, Franz és Alois) magyarországi vállalkozásában, az Agronómia Kft.-ben (a cég viselt dolgairól itt írtunk) kézbesítési megbízott volt legkésőbb 2013. január 14-től – korábbi erre vonatkozó adatokat nem találtunk az Opten cégnyilvántartásában –, és ez a megbízatás az Agronómiánál 2015. december 23-ig állt fenn, egészen addig, amíg a három Kirchmayr ki nem szállt a cégből. Csakhogy ők időközben, 2014 novemberében az Agronomiából kiválással létrehozták a kezdetben deszki, 2016 óra soproni székhelyű Botanic-Garden Kft.-t (Dobrev tévesen azt mondta, soproni alapítású cégről van szó), aminek a cégadataiból az derül ki, hogy Sulyok ekkortól egészen 2016. február 15-ig itt is ellátta a kézbesítési megbízotti feladatokat.

Mindezt úgy, hogy őt 2014. szeptember végén az Alkotmánybíróság tagjává, majd 2015. április 1-jén a testület elnökhelyettesévé választották.

Sulyok tehát annak ellenére folytatta még több mint egy évig a kézbesítési megbízotti tevékenységet az Agronómiánál, majd kezdte el azt a Botanic-Gardennél – és végezte a munkát itt is több mint egy évig –, hogy már alkotmánybíró volt. És mint alkotmánybíróra, nagyon szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoztak rá a megválasztásától kezdve:kereső tevékenységet nem folytathatott volna (leszámítva a könyvírást és előadások megtartását). Ezzel szemben Sulyok az ügyvédi kamarai nyilvántartás szerint csak 2019. október 4-én, öt évvel az alkotmánybíróvá választása után kezdte meg az ügyvédi tevékenysége szüneteltetését.

Ahogy két napja megírtuk, Sulyok elvileg megtehette volna, hogy magánszemélyként és ingyenesen tesz eleget a magyarországi kézbesítési megbízásnak. Ezt azonban már akkor „minimum furcsának és életszerűtlennek” nevezte az általam megkérdezett, polgári joggal foglalkozó gyakorló ügyvéd – holott akkor még nem is tudtuk, hogy Sulyok az ügyvédi tevékenységét nem is szüneteltette a Kirchmayr-megbízások idején.

Most Dobrev Klára is azt mondta: „rendkívül életszerűtlen, hogy hivatkozott
kézbesítési megbízotti tevékenységét pro bono végezte volna” Sulyok. Ráadásul ha esetleg így is tett, azzal is megsértette az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, mondja a DK. A törvény 10. paragrafusa ugyanis úgy szól: „Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati, társadalmi, politikai, gazdasági tisztséggel, illetve megbízatással” (kivéve tudományos és felsőoktatási tevékenységhez kapcsolódó tisztségeket).

A DK-s politikus szerint a fentiek miatt „alappal feltételezhető”, hogy Sulyok Tamás alkotmánybíróként „szándékosan megsértette” az Alkotmánybíróságról szóló törvény egyes passzusait. Ezért Dobrev a legfőbb ügyésznél tett feljelentést. Úgy számolt a beadványában, hogy Sulyok Tamás 2014. szeptember 27. és az ügyvédi tevékenysége szüneteltetésének kezdete, 2019. október 4. között havi átlag 2 560 576,- forint díjazást vett fel, „amiben a gyanú szerinti összeférhetetlenségi okok fennállta miatt nem részesülhetett volna”. A feljelentésben azt írja, hogy így Sulyok „a gyanú szerint legkevesebb 153 634 560,- forint díjazáshoz jutott hozzá törvénytelenül” (az elnöki és elnökhelyettesi juttatását figyelembe se véve).

A politikus a feljelentésen túl az Alkotmánybíróságnál – mivel annak most elnöke nincs, az elnökhelyettesnél, az egykori Fidesz-képviselő Salamon Lászlónál – eljárást kezdeményez Sulyok Tamás 2014-2016 közötti összeférhetetlenségének kimondására. Beadványában arra is kitért, hogy ha az összeférhetetlenség fennállt, akkor az Alkotmánybíróságnak „abban is álláspontot kell kialakítania a társadalom tagjai érdekében és jogállami kötelezettségeiből fakadóan, milyen jogkövetkezménnyel jár a tárgyidőszakban meghozott azon alkotmánybírósági határozatok vonatkozásában, amelyekben dr. Sulyok Tamás eljárt, hogy dr. Sulyok Tamás valójában a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatta volna”.