Az Azerbajdzsánnak most visszaadott négy falut évtizedekkel ezelőtt foglalták el a két ország határának közelében. A hivatalos álláspont szerint a lépés a történelmi riválisok közötti kapcsolatok normalizálását jelenti, írja a Deutsche Welle. Az örmény határőrök elfoglalták új pozícióikat, közölte az örmény nemzetbiztonsági szolgálat, míg az azeri kormány bejelentette, hogy átvették a területek ellenőrzését.

A négy lakatlan falu és a környező területek átadása ellen többször is tüntettek Örményországban. A múlt hét elején az örmény rendőrség közel kilencven tüntetőt vett őrizetbe, mikor a vonulók megpróbálták eltorlaszolni az utcákat. Az ellenzékben is felháborodással fogadták a döntést, és megpróbálta vádemelési eljárást indítani Nikol Pasinján miniszterelnök ellen. A kormány azonban nem hátrált ki a döntés mögül.

A négy falu a Szovjetunió felbomlása óta örmény ellenőrzés alatt állt, korábban Azerbajdzsánhoz tartozott. A megállapodás szerint a falvak mellett nagyobb területek is Azerbajdzsánhoz kerülnek, ami jelentősen megnehezítheti a helyiek életét – már csak a közlekedés és a munka szempontjából is.

A két ország között a Szovjetunió vége óta folyamatos a konfliktus a vitatott régiók miatt. Több tízezer áldozatot követelő háborúk követték egymást a vitatott Hegyi-Karabah régióért is, mely végül tavaly egy párnapos katonai offenzíva során Azerbajdzsán ellenőrzése alá került. Márciusi cikkünkben azt írtuk, hogy a lendületbe jött Aliyev-rezsim akár háborút is indíthat a délkelet-örményországi területekért, egyoldalú esélyekkel, hiszen gazdasági potenciálja sokszorosa ellenfelének.

A mostani megállapodást a felek szerint további megállapodások követik a határ menti enklávék és exklávék kérdésében is. A tárgyalásokkal kapcsolatban korábban a G7 felszólította a feleket, hogy maradjanak elkötelezettek a békefolyamat mellett.