Azerbajdzsán háborúval fenyegeti Örményországot, az oroszok helyett Európában keres szövetségeseket Jereván

külföld
március 20., 13:59

„A politikánk lényege: nem hagyhatjuk, hogy újabb háború kezdődjön. Ezért úgy döntöttünk, hogy beleegyezünk a határok módosításába a vitatott régióban.”Erről Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök beszélt legutóbb, közölve, ha nem születik azonnali kompromisszum, akkor Azerbajdzsán már ennek a hétnek a végén megtámadhatja Örményországot. Az azeriek még március 9-én közölték, hogy négy határ menti falura tartanak igényt, emellett további települések státuszát tekintik tisztázatlannak, utóbbiak mélyebben az örmény területeken belül helyezkednek el, exklávéknak minősülnek, sorsuk tárgyalási alap lehet.

A Politico az új örmény–azeri háború kirobbanása felé mutató fejleményekről többek között azt írta, Jereván reménykedett, hogy a szóban forgó falvak átadásáért az azeriek kivonulnak arról a 215 kilométernyi területről, amelyet a 2022-es invázió idején foglaltak el, ám az Aliyev-rezsim hallani sem akar ilyesmiről, az azeriek el sem ismerik, hogy jogtalanul bitorolnának örmény földeket.

A kedden a határra látogató Pasinjan ezért kénytelen volt azt mondani, hogy a kormány elhatározta, kijelöli és lehatárolja azokat a részeket, amelyek elvileg Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területéhez tartoznak, de a Szovjetunió összeomlása óta Örményország ellenőrzése alatt álltak.

„Örmény katasztrófa, azeri vérszem – lesz-e bárki, aki megállítja a Kaukázus legerősebb emberét, Ilham Aliyevet?” – írtam 2023. októberi cikkem címében, miután Azerbajdzsán egyetlen nap alatt megnyerte a harmadik karabahi háborút, és a térség örmény lakossága egy hét alatt szinte az utolsó emberig elmenekült szülőföldjéről. A Kaukázus-szakértők akkor és azóta is rendszeresen értekeztek arról, hogy a lendületbe jött Aliyev-rezsim háborút indíthat a délkelet-örményországi területekért, egyoldalú esélyekkel, lévén, hogy a gazdasági-katonai potenciálja sokszorosa ellenfelének. Ugyanakkor az is rendre felmerül, hogy a feszültség fokozásához mit szól az Európai Unió és a NATO. Már a szeptemberi egynapos háború során sem az izgatta az azerieket, hogy mit lépnek a térségben befolyásukat vesztő oroszok, hanem az, hogy szembe kell-e nézniük nyugati szankciókkal.

photo_camera Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök Jerevánban, 2024. március 19-én Fotó: HANDOUT/AFP

A legszorosabban kapcsolódik ehhez, hogy a napokban Bakuban és Jerevánban is felbukkant Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szövetség főtitkára, azzal a céllal, hogy tartós békét garantáló megállapodásokat sürgessen.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!