Rendkívüli zárt ülést tart a rafahi offenzíva miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedd délután, írja az AP. Az izraeli hadsereg május hatodikára virradóan kezdte meg a palesztin civilek evakuálását, majd elmondásuk szerint légicsapásokat hajtottak végre és „terrortámadásokat” hiúsítottak meg a Gázai övezet déli részén fekvő városban.

A hadsereg korábbi közleménye szerint terrorellenes műveletek zajlanak Rafahban, ami célzott rajtaütéseket és földalatti műveleteket is magába foglal.

Az izraeli hadsereg vasárnap légicsapást mért egy rafahi menekülttáborra, nem sokkal azután, hogy a Hamász hónapok után először indított rakétatámadást Tel-Aviv térsége ellen. Hétfő éjjel a dél-izraeli Eilatban és a libanoni határon fekvő Nyugat-Galileában is rakétákat észleltek. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő „tragikus hibának” nevezte a rafahi támadást.

A tavaly októberben kirobbant háború során rengeteg gázai Rafahban keresett menedéket, ahol egyes becslések szerint a teljes, 2,3 milliós lakosság több mint fele tartózkodhatott, míg más becslések szerint akár a kétharmada. Az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezete, az UNRWA szerint az Egyiptommal határos városból közel egymillióan menekülhettek el az elmúlt három hétben.

A BBC helyszíni tudósítói szerint izraeli tankok és fegyveresek mostanra átvették az irányítást a város szívében, az al-Awda körforgalom felett, ahol a nagyobb bankok, kormányzati épületek és üzletek találhatók. A Hamász vezette egészségügyi minisztérium közel ötven halottról és több mint száz sérültről jelentett az elmúlt huszonnégy órában Gáza-szerte. A lapnak nyilatkozó helyiek szerint az izraeli hadsereg a Philadelphia-folyosónak nevezett határsáv tizennégy kilométeréből már kilencet ellenőrzése alá vont.

Miközben az izraeli miniszterelnök kérlelhetetlenül ragaszkodott és ragaszkodik a rafahi offenzívához, a tűzszünetről és a túszok szabadon engedéséről szóló tárgyalások hetek óta zajlanak a felek között Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok közvetítésével. Április közepén a Hamász elutasíthatta Izrael fogolycsere- és fegyverszüneti javaslatát: Izrael ajánlata a még nem halottnak nyilvánított kilencvenhét, október hetedikén elfogott izraeli túsz közül negyven - főleg nők, gyerekek, idősek és betegek - szabadon engedéséről szólt, az izraeli börtönökben fogvatartott kilencszáz palesztin fogolyért cserébe. Más források szerint még körülbelül százharmincan lehetnek a terrorszervezet fogságában. A Hamász állítása szerint nem tart foglyul ennyi izraelit, aki megfelelne a túszcsere feltételeinek.

Bezalel Smotrich izraeli pénzügyminiszter, a biztonsági kabinet szélsőséges tagja május elején gázai városok teljes megsemmisítésére szólított fel, mondván: „nincsenek félmegoldások”. A befolyásos izraeli lap, a Hárec akkor emlékeztetett, hogy Benjámin Netanjahu Izraelében megtörténhet, hogy a szélsőjobb vezetője nyíltan népirtást szorgalmaz, a kormányban pedig egyetlen ember sincs, aki hajlandó lenne kiállni és azt mondani, „elég”.

A rafahi offenzíva civil áldozataiért Izrael-szerte tüntettek hétfő este, Haifán kilenc embert tartóztattak le a demonstrációkkal összefüggésben. A CNN szerint hétfőn több száz segélyszállítmány érkezett Gázába, de a segélyek szétosztása akadályozott.

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan a napokban nemzetközi elfogatóparancsot kért Netanjahura, Joáv Galant védelmi miniszterre és a Hamász vezetőire a gázai-izraeli háborúban elkövetett feltételezett háborús bűnök miatt. Szakértő segítségével elemeztük az elfogatóparancsok realitását, hatását és lehetséges kimeneteleit.

(Hárec, BBC, CNN, Associated Press)