Nyolc hónap után lemondott az izraeli háborús kabinet minisztere, Beni Ganc. A miniszter június nyolcadikáig, azaz tegnapig adott határidőt Benjámin Netanjahunak egy háború utáni terv létrehozására a Gázai övezetre vonatkozóan - ez azonban nem történt meg.

A Nemzeti Tábor nevű centrista párt elnöke, Netanjahu nagy ellenfele már korábban belengette lemondását, amennyiben a miniszterelnök nem fogalmaz meg irányelveket egy hat stratégiai cél elérését célzó terv elkészítésére, beleértve a Hamász szinte teljhatalmának megszüntetését Gázában, és egy többnemzetiségű civil közigazgatás létrehozását.

Ganc helyére Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter kerülhet.

A miniszter néhány nappal azután szólalt fel először, hogy Joáv Gallant védelmi miniszter felszólította Netanjahut, hogy nyilvánosan jelentse ki, hogy Izrael nem tervezi a civil és katonai uralom átvételét a Gázai övezetben. A politikus szerint az elmúlt hónapokban többször is hiába tette fel a kérdést, eddig nem kapott választ. Gallant és Ganc szerint a katonai ellenőrzés fenntartása Gázában növelné Izrael biztonsági kockázatait, míg Netanjahu kormánykoalíciójának szélsőjobboldali tagjai úgy vélik, hogy a Hamász legyőzéséhez szükséges a folyamatos ellenőrzés.

A befolyásos izraeli lap, a Hárec szerint Ganc távozását követően Netanjahu a háborús egységkormány berekesztését tervezheti, és visszatérhet korábbi módszeréhez, miszerint a biztonsági kérdéseket a kormányüléseken kívül, zárt ajtók mögött vitatja meg.

Szakértők szerint a miniszter távozásával nőhet a Netanjahura nehezedő amerikai és nemzetközi nyomás: Izrael és a Hamász között hetek óta zajlanak a tűzszüneti tárgyalások Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok közvetítésével. Joe Biden az egész világot meglepve olyan háromlépcsős béketervet ismertetett a múlt héten, ami állítása szerint az izraeli fél ajánlata, amit ő hoz nyilvánosságra. Az amerikai elnök így próbálhatott nyomást gyakorolni mind a Hamászra, mind a keményvonalas izraeli politikusokra - egyelőre sikertelenül. (New York Times, Hárec)