„Az Európai Parlamenti eredményünk kudarc - még akkor is, ha úgy érzem, hogy a választók elsősorban az erőre mondtak igent, nem pedig a mi európai parlamenti munkánkra mondtak nemet” - írta Donáth Anna a Facebook-oldalán.

A párt kiesett az Európai Parlamentből, 3,68 százalékot elérve. Donáth a posztban - hasonlóan a vasárnap esti értékeléshez, hosszan sorolta az önkormányzati választáson elért sikereiket, de most hozzátette, „a lelkiismeretem úgy marad tiszta, ha vállalom a felelősséget, és lemondok a pártelnöki pozícióról."

A Momentum kudarcos szereplése után többször megkérdeztük Donáth Annát, hogy nem akar-e lemondani, de akkor még kitért a válasz elől, és csak a sikereiket sorolta. Azt viszont elmondta, hogy a Momentum mindig vállalta a felelősséget.

A 444 információi szerint a Momentum elnöksége is lemondott.

Fekete-Győr András pedig bejelentette, újraindul az elnöki posztért. Azt írta, a választási eredmény drámai mélypontja a Momentum történetének. A Momentum nem csak az EP-be nem jutott be, hanem a fővárosi közgyűlésbe sem. Igaz, ahhoz nagyon kevés kellett volna. Fekete-Győr azt írta, „készen állok rá, hogy megfordítsam a lefelé tartó tendenciát."

Donáth egyébként a posztban arról is ír, a NER szimbolikus helyeken szenvedett vereséget, most először került 45 százalék alá egy EP-választáson. „Felcsillant egy remény, hogy vége lehet ennek a rendszernek – és aki ezt a reményt önös érdekekből eltagadja, az rosszat tesz Magyarországnak.”

Fekete-Győr András ennél merészebben fogalmazott, azt írta, vasárnap „rendszerváltó igényű politikai forradalom zajlott le Magyarországon. Gratuláció illeti a Tisza Pártot és vezetőjét e forradalom elindításáért.”

Fekete-Győr szerint az adatokból látszik, hogy az embereknek elege van a régi hatalmi elitből, „aminek a Momentum nem lehet, és nem is lesz része.” Úgy gondolja, a Momentum „a politikai generációváltás pártja, ezt a generációváltást pedig véghez fogja vinni.”

„Június 9-e egy forradalmi nap volt, de a szabadságharc csak most veszi kezdetét.” Sorsdöntő küzdelmek jönnek, amiben Fekete-Győr szerint a Momentum részt vesz.

A kérdés már csak az, hogy egy ilyen EP-szereplés után mennyi lapot osztanak a pártnak az ellenzéki oldalon (főleg úgy, hogy Magyar Péter szerint a Nolimpia-kampány miatt bűnben fogant), mindenesetre Hajnal Miklós vasárnap este a 444-nek arról beszélt, a 2019-es választás előtt is komolyan kellett venni a kisebb szereplőket, a Momentum pedig ennél szerinte többet érdemel.

Bukástól bukásig

A most bejelentkező Fekete-Győr András vezette már a Momentumot, annak első elnöke volt. A Nolimpia-kampány után párttá váló mozgalom jól rajtolt: a 2018-as országgyűlési választásokon 175 ezer szavazatot elérve 3 százalékos eredményt értek el, majd a 2019-es EP-választáson 10 százalékos eredménnyel két mandátumot szereztek (amit most elbuktak), amivel ők lettek az ötödik legerősebb párt. Az őszi önkormányzati választáson is szereztek pozíciókat, ahol koordináltan indult az ellenzék.

A 2022-es választásra a Fidesz átírta a választási szabályokat, így a Momentum összefogott a DK-val is (noha korábban vállalhatatlannak tarották Gyurcsány Ferencet), a közös miniszterelnök-jelöltet pedig előválasztáson választották ki. Itt óriásit bukott Fekete-Győr, 3,4 százalékot szerzett. Az elnökség kérésére/nyomására bizalmi szavazást kért maga ellen, majd lemondott a pártelnöki posztról.

Fekete-Győr után Donáth Anna vette át a párt vezetését, de a 2022-es tisztújításon gyermeke születése miatt nem indult. Ekkor Gelencsér Ferenc vezette a pártot, arra az átmeneti időre, míg Donáth vissza nem tért. Először még csak listavezető lett, majd Gelencsér 2023 év végi lemondásával visszatért a párt élére.

Címlapi kép: MTI/Vasvári Tamás