Macron történelmi vereséget szenvedett, a francia elnök feloszlatta a nemzetgyűlést
június 09., 21:43
Sokk Franciaországban: több helyet szerzett a szélsőjobb, mint a Macron-féle liberális centrum és a balközép együtt
- Macron a tűzzel játszik, hogy liberális pártjának katasztrofális veresége után új választásokat írt ki.
- Elképzelhetővé vált, hogy Európa egyik legfontosabb országában a szélsőjobb alakítson kormányt.
- Ez megnyithatja az utat Marine Le Pen 2027-es elnöksége felé.
- Közben Németországban a szélsőjobbos Afd lett a második legerősebb párt, megelőzve a kormányzó szociáldemokratákat.
Sokkolta Európa mérsékelt pártjait és az Unió vezetését a franciaországi EP-választások eredménye, illetve Macron elnök beláthatatlanul kockázatos húzása: a liberális elnök a parlament feloszlatásával és 3 héten belül megtartandó új választások kiírásával próbálja megállítani az uniós választáson valósággal taroló, Marine Le Pen-féle szélsőjobboldalt. Az világos, hogy Macron mire játszik: sokkolni akarja a francia közvéleményt, hogy a választók a szélsőjobb konkrét kormányalakítási esélyeit látva visszatérjenek a mérsékelt és centrista pártokhoz.
Alapos fordulatra lenne ehhez szükség, hiszen Le Pen pártja most nem egyszerűen nyert: egymaga majdnem annyi szavazatot kapott vasárnap, mint Macron liberálisai, a balközép és a jobbközép együttvéve.Franciaországban hiába van elnöki rendszer, már a szélsőjobb parlamenti győzelme is példátlan lenne, ha pedig kormányt alakíthatnának, az tökéletes felkészülés lenne a magát ezzel kormányzásképes politikusként bemutató Marine Le Pennek a 2027-es elnökválasztásra.
Le Pen győzelmének kevesen örülhetnek jobban Vlagymir Putyinnál és az orosz diktátor uniós szövetségesénél, Orbán Viktornál. Az orosz elnökkel kokettáló Le Pen előző elnökválasztási kampányát emlékezetes módon Mészáros Lőrinc MKB Bankja finanszírozta egy 11 millió eurós hitellel.
Nem teszi stabilabbá az EU-t, hogy az Unió másik alapító országában, Németországban a szélsőjobboldali AfD a második helyre futott be, megelőzve Scholz kancellár szociáldemokratáit, akik egész történelmük legrosszabb eredményét érték el országos választáson.
A végleges francia adatok ugyanolyan kemények
Nem lett rózsásabb a franciaországi EP-választás végeredménye annál az előzetes eredménynél, ami alapján Macron elnök vasárnap kora este feloszlatta a Nemzetgyűlést és június 30-ára új választásokat írt ki.
A Marine Le Pen-féle szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés a szavazatok 31,47 százalékának megszerzésével 30 EP-mandátumhoz jutott, Macron centrista-liberális listája kevesebb mint feleannyi, 14,56 százaléknyi szavazattal 13 helyhez, a feléledő szocialisták vezette lista 13,8 százalékkal ugyancsak 13 mandátumhoz,a Mélenchon-féle szélsőbaloldali populista lista 9,87 százalékkal 9 mandátumhoz, a jobbközép Republikánusok 7,24 százalékkal 6 helyhez, a visszaeső Zöldek 5,47 százalékkal 5 mandátumhoz, míg a szintén szélsőjobboldali, Eric Zemmour által vezetett Reconquest! 5,46 százalékkal szintén 5 mandátumhoz.
Macron húzására a legkülönbözőbb első reakciók érkeztek: maga Le Pen pártja ünnepelte azt, akárcsak a szélsőbaloldali Mélenchon és a Republikánusok vezetője. A szocialista listavezető szerint Macron veszélyes játékot játszik az új választások kiírásával, amivel egyetértett például a jobbközép Le Figaro vezércikke is.
Macron a merész húzással potenciálisan azt kockáztatja, hogy az Unió egyik alapító országában a szélsőjobb kerüljön kormányra. Ez akkor is borús perspektíva, ha tudjuk, hogy Franciaországban elnöki rendszer működik, így a parlament és a kormány szerepe kisebb, mint az átlagos nyugati demokráciákban.
A francia történelemben korábban ötször fordult elő, hogy a regnáló elnök feloszlatta a Nemzetgyűlést és új választást írt ki. Ebből négyszer az aktuális elnöki párt jött ki jobban, de Jacques Chiracnak 1997-ben nem jött be a húzás, mert a szocialisták győztek, így kénytelen volt baloldali miniszterelnököt kinevezni Lionel Jospin személyében.