A hétvégi európai parlamenti választás az EP eddigi viszonylag centrista jellegű berendezkedését részben átalakította, az egyes elemzők által jósolt szélsőjobboldali áttörés azonban nem történt meg. Jobbközép vagy szélsőjobb pártok kapták a legtöbb szavazatot 27-ből 17 tagállamban, köztük a legnagyobb lakosságú államokban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Lengyelországban. A radikális jobbra leadott szavazatok száma a 27 tagállamból 21-ben nőtt, az egész kontinenst a progresszív Európa elképzelésétől való elfordulás jellemezte. De befolyásolják-e az eredmények Ukrajna uniós támogatását? Persze nem lehet megjósolni, mi fog történni egy ötéves ciklusban egy 720 képviselőből álló parlamentben, de nagyon kicsi az esély arra, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán a pártcsaládok egységes álláspontot képviseljenek.

Marad a centrista többség

Az Ursula von der Leyen vezette jobbközép Európai Néppárt (EPP) 189 képviselővel ismét a legnagyobb képviselőcsoport lett az új Európai Parlamentben. A második helyen a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D, 135 képviselő), a harmadikon pedig az egyébként legnagyobbat veszítő liberális Újítsuk meg Európát (Renew Europe, 79 képviselő) végzett, amely szintén támogatja Ukrajna uniós csatlakozását és a Kijevnek nyújtott katonai támogatást. A Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vezette Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja (73 fő) is megerősítette pozícióját, és a negyedik legnagyobb frakció lett, ők jellemzően szintén Ukrajna támogatása mellett állnak ki. Meloni csoportját egyébként az EPP potenciális koalíciós partnerének tekinti, ha Ursula von der Leyen nem tudja megszerezni a Renew Europe liberálisainak támogatását. Mindenesetre az „ukránbarát" (értsd: háborúpárti) többség mindegyik forgatókönyv szerint meg fog maradni az új Európai Parlamentben is.

Az eredmények alapján úgy tűnik, Von der Leyen reális esélyt kapott a duplázásra a Bizottság élén, és ezt ő is tudja. Közvetlenül a választási eredmények kihirdetése után elégedettségét fejezte ki a győzelemmel kapcsolatban, és bejelentette, hogy az Európát, a jogállamiságot és az Ukrajnának nyújtott segítséget támogató politikai erőkkel koalíciót fog vezetni.

Kétségtelen, hogy marad majd egy Ukrajnát stabilan támogató, Európa-párti közép az EP-ben (Néppárt+ Szocialisták), a szélsőjobb aránya viszont növekedett, beleértve az euroszkeptikus, bevándorlásellenes és Moszkva-szimpatizáns pártokat is. De akármennyire is jobbra tolódott az Európai Parlament képviselői összetétele, fontos kiemelni, hogy Ukrajna kapcsán a jobbközép és a szélsőjobb pártok is megosztottak.

ECR és ID

Az Európai Konzervatívok és Reformerek legbefolyásosabb erői, Meloniék, és az előző lengyel kormánypárt, a PIS is „oroszellenes ukránpártiak". A legnagyobb törésvonal a két szélsőséges(ebb)nek tartott frakció között pont az orosz kérdésben van. Nagyon leegyszerűsítve, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek inkább Ukrajna támogatása mellett állnak, az Identitás és Demokrácia jellemzően inkább az Orbán-féle retorikához áll közel, ahogy azt pélául Geert Wilders és Marine Le Pen néhány megnyilvánulása is mutatta (bár Le Pen már sokak meglepetésére elítélte az orosz agressziót), de az ID-be tartozó pártok sem egységesek. Érdemes azonban leszögezni, hogy a legtöbb helyen arányaiban nem az Ukrajna támogatásával kapcsolatban szkeptikus pártok támogatása növekedett.

Jobboldali győzelmek a nagy tagállamokban

Franciaországban Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés (RN) pártja az összes leadott szavazat közel egyharmadát szerezte meg, ami arra késztette Emmanuel Macront, hogy feloszlassa a parlamentet és előrehozott választásokat írjon ki, amelyeken Le Pen pártja elnyerheti a miniszterelnök kinevezésének jogát. Le Pen és Jordan Bardella pártelnök az EP-kampány során mindvégig igyekezett lekicsinyelni az RN Moszkvához fűződő kapcsolatait, amelyek közé tartozik egy korábbi 6,4 millió dolláros bankkölcsön és a Kreml „kommunikációs csatornájaként” betöltött állítólagos szerep is (legalábbis egy 2023-as francia parlamentközi vizsgálat szerint). A külpolitikai kérdések, beleértve természetesen az orosz-ukrán háborúhoz való viszonyulást, ritkán kerültek szóba a kampányturné során.

Macron az utóbbi időben a NATO ukrajnai szerepvállalásának elmélyítésére irányuló javaslatok élére állt, legyen szó akár az Oroszországon belüli csapások ösztönzéséről, akár új harci repülőgépek bevetéséről, vagy akár szövetséges csapatok nem harci szerepkörben történő telepítéséről. Az előrehozott választások az ő pozícióját elnökként nem fogják befolyásolni, hiszen elnökként nem fog lemondani, de politikai mozgástere szűkülhet.

A szomszédos Németországban Olaf Scholz kancellár és Szociáldemokrata Pártja (SPD) szintén alulmaradt a jobboldali kihívókkal szemben. Az Európai Parlament szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia blokkjából nemrég kizárt Alternatíva Németországért (AfD) a második legtöbb szavazatot kapta Németországban (kb. 16%-ot). Az AfD-t egy sor orosz vonatkozású botrány sújtja, többek között az a vád, hogy a párt vezető tisztségviselői részt vettek Moszkva kémtevékenységében. A növekvő szélsőjobboldali fenyegetés ellenére Scholz elsődleges kihívói továbbra is a hagyományos jobbközép pártok közül kerülnek ki. A CDU/CSU a szavazatok 30 százalékát szerezte meg az SPD 14 százalékával szemben. Az EU-ban Ukrajna katonai támogatásának legnagyobb szószólója Németország, a támogatás folytatása szempontjából az ukránok számára a CDU/CSU győzelme reménykeltő lehet.

Le Pen mellett Giorgia Meloni olasz miniszterelnök tűnik a hétvége nagy nyertesének. Az Olaszország Testvérei is erősen szerepeltek, a választók több mint negyedének támogatását elnyerték. Meloni belpolitikai kultúrharcos keresztes hadjáratait és heves bevándorlásellenes retorikáját EU-párti álláspontjával és Ukrajna széles körű támogatásával párosítja, nem véletlen, hogy a Kreml nagy összegeket fektetett be az olaszországi dezinformációs kampányokba, amelyek célja Meloni hitelességének aláásása és az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt ellenző, a kikényszerített békemegállapodást támogatók erősítése volt. Minden bizonnyal az Öt Csillag Mozgalom és Matteo Salvini Ligája lett volna az orosz kampány elsődleges haszonélvezője, az azonban előbbi elvesztette szavazóinak egyharmadát, a Liga pedig messze elmaradt a 2019-es európai választásokon elért, több mint 30%-os eredményétől. Mindkét párt kevesebb mint 10%-ot szerzett.

Az EP amúgy is eszköztelen

Kifejezetten az Európai Parlament nem rendelkezik sok konkrét eszközzel, amivel érdemben tudná befolyásolni az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásokat, az azonnali támogatásokat, tehát az eredmények semmiképp sem veszélyeztetik Ukrajna közvetlen jövőjét. A választást megelőző hónapokban az Európai Parlament mindent megszavazott már, amit csak lehetett: a Bizottság által javasolt 50 milliárd eurós támogatásra rábólintottak a képviselők, hasonlóan a módosított költségvetéshez, az Ukrajnának nyújtandó bilaterális támogatások pedig értelemszerűen semmilyen módon nem függenek az EP-től.

Hosszabb távon tartogathat inkább veszélyeket a szélsőjobboldali pártok erősödése, bár az orosz-ukrán háború kérdésében ők maguk is megosztottak, mondta a 444-nek Takácsy Dorka, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy kutatója. Németországban például megerősödtek az azonnali béke lózungját hangoztató pártok (itt nem csak a szélsőjobboldali AfD-ra, hanem a szélsőbaloldali Sahra Wagenknecht Szövetségre is gondolni kell), őket valószínűleg az orosz dezinformációs háttér továbbra is segíteni fogja a narratívájuk erősítésében. Mivel továbbra is az Ukrajna támogatása mellett leginkább elkötelezett nagy pártcsaládoknak, a szocialistáknak és az Európai Néppártnak lesz a legtöbb képviselője, a szélsőséges képviselők számának növekedése inkább csak lassíthatja például Ukrajna csatlakozását, de érdemi hatást nem fog rá gyakorolni.

Ukrajna támogatására inkább olyan szempontból lehet hatása az EP választásoknak, hogy ennek eredményeképpen új Európai Bizottságot választanak, és az Európai Tanács vezetésében is változások lesznek, mindkettő várhatóan idén júliusban, és ők fogják a legmeghatározóbb szerepet játszani az európai államok egységének fenntartásában Ukrajna támogatásában.

Címlapkép: LORENZO DI COLA/NurPhoto via AFP