Németországban este hatkor befejeződött az EP-választás. Az ekkor publikált első exit poll eredmények szerint a közlekedési lámpa kormánykoalíció pártjai pocsékul szerepeltek, a szocideldemokratákra, a zöldekre és a jobb-liberális FDP-re összesen sem szavazott a németek harmada sem. Az ellenzéki CDU-CSU önmagában is majdnem annyit kapott, mint ők hárman: ők körülbelül 30 százalékot kaptak, amivel fölényesen az elsők.

Scholz kancellár szocdemjeit (őket 14 százalékra mérik) valószínűleg a szélsőjobbos AfD is megelőzte. Ők 16 százalékon vannak.

Az AfD országosan 2019-hez képest öt százalékpontot javított, a keleti tartományokban pedig ők végeztek az első helyen, a CDU-t is megelőzték. Az előző EP-választáshoz képest legnagyobbat a Zöldek bukták: igaz, ők éppen 2019-ben voltak a csúcson, az akkori 20 százalékukhoz képest most 12,5 százalék választotta őket.

A mostani adatokat azonban inkább a 2021-es német szövetségi választásokhoz érdemes viszonyítani, mert így látni legjobban a német belpolitika aktuális átalakulását. Így különösen szembetűnő a kormánypártok mélyrepülése: az SPD a három évvel ezelőtti 25,7 százalékról esett vissza 14 százalékra, a most 5 százalékra mért FDP három éve még 11,4 százalékot kapott, és a Zöldek is vesztettek két százalékpontot.

Friedrich Merz, a jobbközép CDU elnöke, mint a reménybeli következő kancellár is örülhet: ők 24 százalékról nőttek mostanra 30 százalékra. A nagy nyertes tehát ők, a szélsőjobbos AfD (náluk amiatt felemás mégis az eredmény, hogy pár hónapja még a mostaninál is jobban, 22 százalék körül álltak a közvélemény-kutatások szerint, és a nemzetközi radikális koalícióból is éppen ki lettek söpörve), valamint az új baloldali erő, Sahra Wagenknecht ukrán-politikában is Nyugat-kritikus pártja, a BSW, akik hat százalékot kaptak, és ezzel bekerülnek az Európai Parlamentbe.