Továbbra is a már ismert „Vedd vissza a jövőd!” szlogennel indul június 22-én, szombaton a 29. Budapest Pride felvonulás, a Pride-hónap záróeseményeként.

A jelmondat, ami évek óta változatlan, rámutat a társadalomban jelen lévő különböző hatású, ám hasonló gyökerekből táplálkozó, egymást erősítő, rendszerszintű problémákra (rasszizmus, lakhatási válság, ökológiai krízis, a demokráciába vetett hit válsága, homofóbia, transzfóbia, szexizmus), valamint az azokra keresendő megoldási lehetőségekre – írják a szervezők.

Az elmúlt bő egy évben jócskán láttunk példát a rendszerszintű problémákra. Lefóliázott könyvek (és ehhez kapcsolódó házmestertempó), a Magyar Nemzeti Múzeumban körbekordonozott fotók, amelyek egyesek szerint egyenesen a gyermekvédelmi törvényt sértik, az ügybe belebukó L. Simon László, a fejünk felett lebegtetett szigorítás, amivel a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletet módosítanák, újabb támadást intézve a szexuális és nemi kisebbségek emberi jogai ellen, vagy legutóbb Kövér László házelnök kicsinyes húzása, amivel kitiltotta a Parlamentből a Momentum és egy LMBTQ-szervezet konferenciáját, ahol felszólalt volna David Pressman amerikai nagykövet is. Ez csak néhány példa, ami talán jól érzékelteti, hogy Magyarországon továbbra is kormányzati szintű törekvés van arra, hogy az LMBTQ-közösséget láthatatlanságban tartsák.

Eredmények

Mindezek ellenére eredmények is vannak, már ami a láthatóságot illeti: 2023-ban ötödik éve kordonok nélkül szervezték a Budapest Pride felvonulást, ráadásul tavaly először biztonsági beléptetőpontok sem voltak, köszönhetően annak, hogy az ellentüntetők száma évről évre csökken. Fizikai atrocitásra sem volt példa már jó ideje. A szervezők szerint a felvonuláshoz csatlakozók száma folyamatosan nő: míg a 2010-es években 10–25 ezer fő között mozgott ez a szám, 2021 óta stabilan 35 ezer körüli felvonuló menetel.

Hogy miért fontos ez? Miért nem a négy fal között csinálják, ahogy azt megannyi ellentüntető vetette már fel? Azért, mert láthatóság valóban fontos.

Egy felmérés alapján az Egyesült Államokban a Z generáció (az 1997 és 2012 közt születettek) több mint ötöde vallja magát az LMBTQ-közösséghez tartozónak, míg a milleniálok (ők 1981 és 1996 között születtek) kevesebb mint 10 százaléka, az őket megelőző korcsoportokban pedig ennél is hatványozottan alacsonyabb ez az arány. A növekvő tendenciához az LMBTQ-mozgalom munkája is hozzájárul, ami azért dolgozik, hogy a közösség tagjai biztonságosabb környezetben élhessenek, ez pedig javítja az LMBTQ-közösség társadalmi elfogadottságát is. Vagyis minél több ember tudja felvállalni az identitását, a többségi társadalom annál jobban megismerheti őket, és támogathatja a közösséget. Minél többen támogatják ezt a folyamatot, annál többen vállalhatják önmagukat, élhetnek önazonos életet.

Ehhez járul hozzá évről évre a Budapest Pride felvonulás.

Technikai információk

Az idei eseményen a szervezők kérik, hogy a résztvevők 14 órától a Teréz körút felől érkezzenek a Podmaniczky utcába. Maga a felvonulás 2 órás lesz, a menet 15 órakor indul el a Bajcsy-Zsilinszky út felé, innen az Andrássy úton vonulnak egészen a Városligetig, ahol a Vajdahunyad vár előtt lesznek a beszédek.

A rendezvény házigazdája Karafiáth Orsolya író, költő lesz. Beszédet mond Erdős Erik Robin a Prizma Transznemű Közösség képviseletében, a Háttér-díjjal frissen kitüntetett Filó Manyi, valamint Balogh Fruzsina, a Civil Kollégium Alapítvány aktivistája is.

Amit mindenképp érdemes vinni: innivaló (nem üvegben!), napkrém, fejfedő, az időjárás-jelentés jegyében esőkabát (praktikusabb az esernyőnél), és a legjobb kényelmes cipőt, ruhát húzni. Ami semmiképp se lehet a résztvevőknél, az üvegpalack, szúró- és vágóeszköz, bármilyen veszélyes dolog, a felvonulás előtt érdemes átböngészni a házirendet.