Elkészült a focitörténet legjobb hivatalos játékosbemutató fotója

A focit sem kell szeretni ahhoz, hogy az ember meglengesse a kalapját az alanti hivatalos játékosbemutató fotó láttán. A képet az olasz első osztályba frissen feljutott Como publikálta, az érzékeny arcú fiatalember pedig Andrea Belotti, a Romától frissen igazolt volt olasz válogatott csatár.

Az első látásra szürrealista fotó magyarázata az, hogy a góljait a jobb kezével a homloka előtt tarajt formálva ünneplő Belotti beceneve a Gallo, vagyis a Kakas. A becenév története, amit ő maga mesélt el, egészen mesés:

18 évesen, a harmadosztályú AlbinoLeffe játékosaként sűrűn járt egy bárba a szülőfalujában, ahol a pultos, Juri nagy haverja volt. Juri, akinek a családneve Gallo, vagyis Kakas volt, környékszerte híres amatőr focista volt, óriási góllövő, aki a góljait a nevére utalva kakastaréjt imitálva ünnepelte. Amikor egyszer sikerült leszerveznie, hogy az apja álljon helyette a pultba és végre elmehessen Belotti meccsére, megkérte a barátját, hogy ha gólt lő, ünnepeljen az ő gólörömével. Belotti már a második percben gólt lőtt, és be is mutatta a Kakast. Ám mint kiderült, Juri barátja késett a meccsről, és nem látott semmit belőle, de a név Belottira ragadt.,

Az olaszok és a baromfiak különösen mély és komplex kapcsolatának korábban is számtalan művészi megnyilvánulása akadt. A két legkiemelkedőbb talán Fellini „És a hajó megy" című filmjének nagyjelenete, amikor a szupermély hangú operaénekes pusztán a hangja segítségével elaltat egy tyúkot:

Illetve ott van Pippo Franco száma, a Chi Chi Chi Co Co Co, benne a valaha írt legjobb refrénnel:

Update 1.:

Olvasónk, Ákos, cikkünk láttán újabb csodás példát hozott az olaszok és a baromfiak gyümölcsöző kulturális kapcsolatára, köszönjük szépen!

„Az Andrea Belotti fényképéről írt cikkéből méltatlanul és felháborító módon kimaradt a Luciano Salce mára kultikussá vált 1970-es Basta guardarla - magyarul a "Csak rá kell nézni!" címen ismert - filmje, illetve annak egy csúcspontja, a két főszereplő, Maria Grazia Buccella és Carlo Guiffré duettje, a Coroccoco. (Amely filmben amúgy az akkor még jóval ifjabb Pippo Franco is szerepelt.)”

Ákosnak minden szava arany:

Update 2. A kakasvonaton nincsen fék! Előfizetőnk, Zoli teljes joggal ajánlotta be Franco Battiato mesterművét, a méltán kultúraformáló Cuccurucucút, amit mindannyiunk nagy szerencséjére príma minőségben kevertek újra: