A következő választáson Lázár János már nem indul egyéni képviselőjelöltként
január 07., 21:55
Lázár János még nem tudja, hogy a politikában marad-e 2026 után
Meglepően kiábrándult hangulatban beszélt a politikai jövőjéről Lázár János a Spakli podcastban. „Az, hogy a politikában maradok-e egyáltalán, vagy mit csinálok a politikában, az még egy nem eldöntött kérdés” - mondta arról, hogy a 2026-os választáson már biztosan nem indul el egyéniben. „Nagyon régóta vagyok a politikában, és könnyen lehet, hogy másban is szívesen kipróbálnám magam. Tehát nem ragaszkodom a politikai pályához. Amit eddig csináltam, az elég intakt és kerek. Majd meglátjuk, hogy mire lesz lehetőség, milyen munkára, milyen kooperációra lesz lehetőség 2026 után.”
Azt mondta, hogy a helyi képviselői munkáját befejezettnek és lezártnak tekinti. Úgy látja, 24 év után megújulásra van szükség a választókerületében, mert sok fiatal és sok tehetséges ember van, és időben kell átadni a helyet és a lehetőséget, hogy egy nagy csapat és egy agy közöség épüljön fel.
„Érzékelem és látom, hogy a politika változóban van és a nemzeti oldalt és a nemzeti többséget meg kell erősteni.”
Lázár sajnálatosnak tartja, hogy a nyugati világban a politika abba a irányba változott, hogy a cselekvés, az alkotás és az építés lehetősége csökken, sok eseten a teljesítmény nem számít. „Az érzelmek feülírják racionaitást, az értelmet a gyűlölet és az irigység jelentős mértékben befolyásolja. Ilyen környezetben nem könnyű az állami szektorban vagy a poitikában alkotni vagy épíeni. Meg kell fontolni, hogy máshol erre nagyobb tér vagy lehetőség nyílik-e. Nagyon éles politikai és társadalmi viták jellemik ezt az országot az utóbbi években, és azt hiszem, hogy ezek fokozódni fognak az egész világban a következő évtizeben, tehát egy nehéz étized elé néz a világ.” Ezért meg kell fontolnia, hogy politikai csatákban égeti-e el az energiáit, „vagy megpróbál épetíni mondjuk a magánvilágban”.
„Ahelyett, hogy két választási kampány között az alkotás föltételei meglennének, így most már minden nap egy választási kampány, és ez nem könnyíti, hanem nehezíti az építkezés.” Hozzátette, hogy ugyanekkor ez nála még nem lefutott kérdés, csak meg kell fontolnia, mire használja fel az energiáit.
Lázár szerint 2023 volt a magyar építőipar fekete éve, mivel csak az ő minisztériuma 5000 milliárdnyi beruházást, vagyis több mint 300 építkezést állított le.
Emiatt leépítések és cégeladások történtek az építőiparban. Úgy látja, 2024-ben már konszolidálódni kezdett a helyzet, mert egyrész már nincs 15-20 százalékos infláció az építőiparban, másrészt a magánberuházások is meglendültek. Ugyanakkor az állam még nem szállt vissza az építőipari paicra.
Ennek az egyik eszköze lenne az otthonteremtési támogatás, amivel számításai szerint nagyjából 200 milliárd forintnyi forgalmat generálnak. Mivel ez a támogatás főleg a lakásfelújításokra irányul, ezért főleg a kisebb építőipari cégeknek kedvezhet. „Egy kormáynzatnak nem csak az a dolga, hogy nagy dolgokat intézzen nagy szervezeteknek vagy nagy embereknek, tehát nem csak nagy megrendelésekre van szükség, nagy ügyek vitelére, hanem kis dolgokra, kis sikerekre, kis embereknek is.”
Lázár János beszélt arról is, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek 55 százalékát az Európai Bizottság továbbra is blokkolja „politikai okoknál fogva”, ezt pedig a magyar kormány külföldi tőkével, FDI-befektetésekkel váltja ki. Ezeknál másképp kell építeni, mert a magánberuházók költségérzékenyebbek, mint az unió, mást kell építeni a BMW-nek vagy a BYD-nek, „mert ezek a befektetők költségérzékenyebbek”.
Bejelentette, hogy felújítják a magyar vasúti pályákat, mivel a jelenleg használt 6 ezer kilométernyi hálózatból körülbelül 3000-3500 kilométer áll sebességkorlátozás alatt. Jelenleg európai befektetési bankokkal tárgyalnak, hogy hitelt vegyenek fel, és a következő négy évben több milliárd eurót fordítsanak a vasúti pálya felújítására, és megszüntessék a késéseket.
Arra számít, hogy 2025 második felében és 2026-tól újra felfutnak az állami beruházások. Jelentős út, vasút és műtárgy építések lesznek. Azt mondta, hogy magyarországi 800 híd jelentős része felújításra szorul. A tervek szerint még ebben a ciklusban megkezdik a mohácsi híd építését, de más hidak építése is napirenden van. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új budapesti kampuszát szimbolikus beruházásnak nevezte. 250-300 milliárd forint lesz, mire teljesen elkészül az 50 ezer négyzetméteres beruházás. Hozzátette, hogy tornacsarnokokat és kórházakat is fognak felújítani.