Mint azt korábban megírtuk, a klímakatasztrófa eljövetele miatt aggódunk, miközben az már itt is van. Ez pedig nem csak a drasztikus hőhullámokban mutatkozik meg, amit már hetek óta nyög Európa, de a viharok gyakoriságában és kiszámíthatatlanságában is. Van egy mennydörgéstől pánikszerűen rettegő kutyám, ezért nyaranta különös figyelmet fordítok az előrejelzésekre, hogy időben felkészülhessek. Csakhogy az utóbbi két nyáron rendszeresen előjött az a probléma, hogy míg télen megbízhatóan tudok tájékozódni az időjárásról az Apple Weather applikációjában, addig nyáron elhasal az alkalmazás, ha a zivatarok előrejelzéséről van szó.

Egy ideje már tudatosan figyelem, vetem össze más előrejelzésekkel, és többször észrevettem, hogy az Apple Weather olyan adatokat mutat, amiknek közük sincs a valósághoz: amikor azt írja, süt nap, esik, amikor minden más időjárás-jelentés azt mutatja vihar jön, az Apple maximum felhősödést mutat, esőt, dörgést, villámlást egyáltalán nem. A környezetemben sokan tapasztalták az alkalmazás megbízhatatlanságát, többen le is töltöttek más időjárás-előrejelző alkalmazást.

Úgy döntöttem, utánajárok annak, mi változhatott, és bár a világon több sajtóorgánum is foglalkozott a kérdéssel (itt, itt és itt), eleinte úgy tűnt, nincs erre egy egzakt válasz, de meteorológus szakemberek segítségével sikerült néhány következtetést levonni, amik közelebb vihetnek a megoldáshoz.

Honnan vannak a meteorológiai adatok?

Azzal talán nem árulunk el nagy titkot, hogy az egyes alkalmazások és weboldalak különböző adatforrásokat használnak fel az előrejelzéshez. Rengeteg adatforrás, másnéven meteorológiai szolgáltató van, csak hogy néhányat említsünk, ott van a világszinten működő Global Forecast System (GFS), The Weather Channel, vagy a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF), lokális szinten Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat, vagyis a HungaroMet Nonprofit Zrt.

Ezek a szolgálatok különböző szimulációs modelleket használnak, amelyek korábbi adatok alapján jósolják a hőmérsékletet, a páratartalmat, a csapadékot, a szélmintákat és a mikroklíma változásait. Csakhogy korántsem minden szolgálat ugyanazt a modellt használja vagy értelmezi ugyanúgy az adatokat, ezért különböző forrásokból egymásnak ellentmondó időjárás jelentéseket láthatunk.